egérfogó szinonimái

főnév
  • csapda, csaptató (tájnyelvi), egérkelepce (tájnyelvi), egérütő (tájnyelvi)
  • szorult helyzet, kutyaszorító, kelepce (régies), tőr (régies)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

lúg

főnév
  • lúgkő, marónátron, nátrium-hidroxid (szaknyelvi), marószóda (tájnyelvi), marólúg, bázis (szaknyelvi)

pedantéria

főnév
  • rendszeretet, pontosság, alaposság, gondosság(bizalmas)
  • szőrszálhasogatás, kicsinyeskedés, tudálékosság, vaskalaposkodás
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a egérfogó szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

dívány

főnév
  • pamlag, kanapé, rekamié, heverő, kerevet, sezlon, ágy, hencser (tájnyelvi), szófa (régies)

cigánylány

főnév
  • gitanissa (régies), rányi (szleng), romacsaj

burkolt

melléknév
  • leplezett, rejtett, titkos, álcázott, homályos, elmosódott, implicit (szaknyelvi), kifejezetlen, kifejtetlen, palástolt, indirekt
  • hallgatólagos, kimondatlan

bepaliz

ige
  • becsap, rászed, átver (bizalmas), átejt (bizalmas), félrevezet
  • rávesz, rábeszél, beugraszt, megtéveszt

dughagyma

főnév
  • apróhagyma (tájnyelvi)

elfeledkezik, elfele

ige
  • elfelejt, elfeled
  • megfeledkezik (valamiről)
  • (elfeledkezik magáról): elragadtatja magát, elragadja az indulat, elveszti a fejét

lesiklópálya

főnév
  • sípálya

átjárás

főnév
  • átkelés, áthaladás, átvonulás, átmenés, átmenetel
  • átjáró, passzázs

árusít

ige
  • árul, áruba bocsát, ad, elad, forgalmaz, forgalomba hoz, értékesít, kereskedik, kínál, mér, megvételre kínál

badar

melléknév
  • ostoba, buta, bolond, dőre, zagyva, sületlen, képtelen, értelmetlen, abszurd, kelekótya, zavart, zavaros, hebehurgya

eligazodik

ige
  • kiismeri magát, tájékozódik, orientálódik

elszállít

ige
  • elvisz, elfuvaroz, eltalicskáz, eltargoncáz, elhord, eltranszportál (tájnyelvi), eltorboncáz (tájnyelvi), eltakarít

főúr

főnév
  • főnemes, nemes, országnagy (régies), nagyúr (régies), arisztokrata, mágnás, kiskirály
  • (bizalmas): fizetőpincér, főpincér, fizető (bizalmas)

felbukkan, fölbukkan

ige
  • előtűnik, felmerül, előbukkan, feltör, feltetszik (tájnyelvi), felszínre jön, kiemelkedik, kibuggyan (tájnyelvi)
  • előkerül, előjön
  • nyilvánosságra kerül, napfényre kerül, napvilágra kerül, kibontakozik
  • feltűnik, láthatóvá válik, előlép, ott terem, megjelenik

egészségügyi II.

főnév
  • szanitéc, sebesülthordozó, sebesültszállító, dögész (szleng)

diszciplína

főnév
  • fegyelem, fegyelmezettség, rend
  • tudományág, tudományszak

elborzaszt

ige
  • megijeszt, megrémít, megdöbbent, elrettent, megfélemlít, megriaszt, elképeszt

fejfedő

főnév
  • fejrevaló, sapka, sipka (tájnyelvi), süveg, birétum, kalap, kalpag (tájnyelvi), cilinder, csákó, föveg (régies), tökfödő (tréfás)
  • fejkendő, főkötő, párta (régies), pintli (tájnyelvi), csepesz (tájnyelvi), fityula (tájnyelvi)

egyező

melléknév
  • egybevágó, megfelelő, egybeeső, egymást fedő, azonos (valamivel), egyenlő, egyforma, ugyanaz, ugyanolyan, szakasztott olyan, egyöntetű, egyenértékű, analóg (idegen), összeillő, összehangzó, összeegyeztethető, hasonnemű, rokon, homológ (idegen), kongruens (idegen), korrespondens (régies), harmonikus

ciszta

főnév
  • dudor, duzzanat, daganat, tömlő

elemi

melléknév
  • egyszerű, alapfokú, alapvető, lényeges, alap-, elsődleges, kezdetleges, ősi, közvetlen, primer (szaknyelvi), primitív, könnyű, világos, érthető, nélkülözhetetlen, fontos, lényegbevágó, életbe vágó, mérvadó, fő, eminens
  • viharos, tomboló, elsöprő, leküzdhetetlen, megfékezhetetlen, elementáris, sodró, magával ragadó, súlyos

felbérel, fölbérel

ige
  • felfogad, megbíz, alkalmaz, megfizet, szolgálatba fogad, szerződtet, szegődtet (tájnyelvi)
  • lefizet, megken (szleng)