egyező szinonimái

melléknév
  • egybevágó, megfelelő, egybeeső, egymást fedő, azonos (valamivel), egyenlő, egyforma, ugyanaz, ugyanolyan, szakasztott olyan, egyöntetű, egyenértékű, analóg (idegen), összeillő, összehangzó, összeegyeztethető, hasonnemű, rokon, homológ (idegen), kongruens (idegen), korrespondens (régies), harmonikus

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

szanaszét

határozószó
  • szerte, széjjel, szerteszéjjel, szerteszét, szanaszéjjel, rendetlenül, szétszórva, elszórva, összevissza, szétdobálva, kardalészában (tájnyelvi), szertibe (tájnyelvi), széltiben (tájnyelvi)

népesség

főnév
  • lakosság, nép
  • populáció
  • lélekszám
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a egyező szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

dörgölődzik, dörgölő

ige
  • (bizalmas): törleszkedik, hízelkedik, hízeleg, helyezkedik, sündörög (valaki körül), búj (valakit), nyalizik (bizalmas), nyal (szleng), gazsulál (szleng), stréberkedik (bizalmas), pedálozik (szleng), behízelgi magát, kegyeibe férkőzik (valakinek), hajt (szleng), kendőzködik (tájnyelvi)

cukordinnye

főnév
  • sárgadinnye

cefre

főnév
  • pálinkaseprő, lőre (tájnyelvi), csiger (tájnyelvi), csevice
  • (régies): kurva (durva), ringyó, ribanc, ágyas, cafra, szajha, cafka , cemende (tájnyelvi), riherongy (tájnyelvi), rima (tájnyelvi)

beszerel

ige
  • beépít, behelyez, beilleszt

egérfogó

főnév
  • csapda, csaptató (tájnyelvi), egérkelepce (tájnyelvi), egérütő (tájnyelvi)
  • szorult helyzet, kutyaszorító, kelepce (régies), tőr (régies)

eliddogál

ige
  • eliszogat, pityizál (bizalmas), kvaterkázik

levéltáros

főnév
  • irattáros, levéltárnok (régies), archivista (idegen), archivárius (idegen)

átvétel

főnév
  • elfogadás, kézhezvétel
  • befogadás, recepció (idegen)
  • közlés, másodközlés, utánközlés

átfázik

ige
  • áthűl, átfagy (bizalmas), megfázik, összefagy (bizalmas), áthűtőzik (tájnyelvi), elfázódik (tájnyelvi) Sz: átjárja a hideg; csontjáig hatol a hideg; megveszi az isten hidege

barakk

főnév
  • faépület, felvonulási épület, fakunyhó, faház, bódé, bodega

ellenérték

főnév
  • ár, térítés, ellenszolgáltatás

elun

ige
  • megun, ráun, beleun, belefárad, megelégel, agyára megy (bizalmas)

főnév
  • gyep, pázsit
  • fűszál
  • zöldtakarmány
  • (tájnyelvi): gyom, dudva, gaz
  • (szleng): kábítószer, kábszer (bizalmas)
  • marihuána, marcsa (szleng), grász (szleng), kender (szleng), zöldség (szleng)
  • (régies): gyógynövény, gyógyfű
  • (szleng) (melléknévi használat): gyenge (valamiben)

felfúj, fölfúj

ige
  • feldagaszt, felpuffaszt, felpumpál, felduzzaszt, feldurraszt (tájnyelvi)
  • eltúloz, felnagyít, túlságba visz, nagyokat mond, anzágol (bizalmas), túljátszik, kiszínez, tupíroz
  • (felfújja magát): felfuvalkodik
  • durcáskodik, duzzog, fúj, haragszik, húzza az orrát

egyház

főnév
  • anyaszentegyház, szentegyház (választékos), egyházközség, hitközség, gyülekezet, nyáj, felekezet, vallásfelekezet, eklézsia
  • (régies): templom, székesegyház, imaház, kápolna

dorombol

ige
  • (macska): doromboz (tájnyelvi), dörömböl (tájnyelvi), brágol (tájnyelvi), dorombékol (tájnyelvi), dorombít (tájnyelvi), dúdikál (tájnyelvi)
  • duruzsol, búg

elernyed

ige
  • elerőtlenedik, elgyöngül, ellazul, ellankad, eltikkad, elbágyad, elpilled, elkókad, elzsibbad, ellanyhul
  • belohad, elsenyved, elsorvad
  • (tájnyelvi): szétfoszlik, szétfeslik, szétszakadozik, elmállik, lettyed (tájnyelvi), elritkul (tájnyelvi)

feldicsér, földicsér

ige
  • felmagasztal, dicsőít, agyondicsér (bizalmas), agyba-főbe dicsér

éjjelizene

főnév
  • szerenád, éji zene, standchen (idegen), nocturne (idegen)

csapda

főnév
  • kelepce, verem, tőr, lépes vessző, lépvessző, lép, hurok, háló, egérfogó, madárfogó, csapóvas (tájnyelvi), csaptató (tájnyelvi)
  • cselfogás, csel

elfűrészel

ige
  • elmetsz, elvág, szétfűrészel, kettéfűrészel
  • (bizalmas): elgáncsol, megakadályoz, fölrúg, meghiúsít, megfúr (bizalmas), elnyír, keresztbe tesz (valakinek) (bizalmas)

felfegyverez, fölfeg

ige
  • felszerel, felvértez, fegyverrel ellát, militarizál (idegen), kiállít (csapatokat)