dékán szinonimái

főnév
  • (tájnyelvi): harangozó, sekrestyés, egyházfi
  • esperes, alesperes

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

csipkerózsa

főnév
  • csipkebokor, csipkefa, vadrózsa, gyepűrózsa, ebcsipke, ebrózsa (tájnyelvi), eglantin

akaratos

melléknév
  • makrancos, dacos, makacs, makacskodó, engedetlen, csökönyös, konok, önfejű, nyakas, keményfejű, keménynyakú, megátalkodott, fejes (tájnyelvi), agyaskodó (régies), fatermészetű (tájnyelvi) Sz: nem enged a negyvennyolcból
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a dékán szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

csípő

főnév
  • csípőízület, deréktáj, csípely (tájnyelvi)
  • csípőcsont
  • (régies): tompor

bolondóra

főnév
  • bolondság, bolondéria, hülyeség, hisztéria, hiszti, hóbort, dili, szeszély, észzavarodás (tájnyelvi)

bimbó

főnév
  • virágkezdemény
  • (tájnyelvi): rügy, hajtás, sarj
  • mellbimbó, csecs

bárdolatlan

melléknév
  • modortalan, neveletlen, udvariatlan, tapintatlan, kulturálatlan, műveletlen, faragatlan, csiszolatlan, pallérozatlan, gyalulatlan (régies), közönséges, parlagi, alpári, útszéli, vulgáris, pórias, falusi, parasztos, durva, nyers, barbár, otromba, mucsai (durva), tahó (bizalmas), tuskó (bizalmas), bunkó (bizalmas)

csupa

határozószó
  • (jelzőként): merő, tiszta, színtiszta, puszta, egyszerű, egész, egy, tele, mind, igazi, kész, teljes, tökéletes, valóságos, vérbeli, csupádokon (tájnyelvi), csupaadta (tájnyelvi), merőadta (tájnyelvi), sívó (tájnyelvi), tisztádon-tiszta (tájnyelvi)

egoista

melléknév
  • önző, irigy, önös, egocentrikus, éncentrikus, énközpontú, önhitt, öntelt, beképzelt, hiú, elbizakodott

láma2

főnév
  • (buddhista) szerzetes

általánosítás

főnév
  • tipizálás, generalizálás, generalizáció

alkalmazható

melléknév
  • alkalmas, használható, felhasználható, gyakorolható, átvehető, érvényes, hasznavehető, applikábilis

aránytalanság

főnév
  • egyenlőtlenség, aszimmetria, eltérés, idomtalanság, diszproporció (idegen), ametria (idegen)

egyistenhit

főnév
  • monoteizmus

elindul

ige
  • útnak indul, útra kel, útnak ered, felkerekedik, elmegy, felcihelődik, távozik, elutazik, szedi a sátorfáját, nekivág, startol, rajtol
  • beindul
  • kezdetét veszi, elkezdődik, megkezdődik, megindul

fent

határozószó
  • fenn, felül, a magasban, tetején, odafönn, kukkon (tájnyelvi)
  • fentiekben, az előzőekben, az előbbiekben, feljebb, előzőleg
  • ébren, talpon

estély

főnév
  • összejövetel, bankett, rendezvény, fogadás, szoáré (idegen), est, bál, táncmulatság, díszvacsora

dél

főnév
  • délidő, ebédidő

csillámlik

ige
  • felcsillan, megcsillan, felvillan, villódzik, villózik, csillog, csillog-villog, ragyog, felragyog, világlik, világol, fénylik, tündöklik, villog, szikrázik, sziporkázik, sugárzik, vakít

dörzsölődik

ige
  • súrlódik, horzsolódik, csiszolódik

értékpapír

főnév
  • kötvény, részvény, váltó

diakónus

főnév
  • szerpap
  • lelkigondozó

borotvál

ige
  • beretvál (tájnyelvi), kacoroz (régies), levág, lenyír

dühös

melléknév
  • feldühített, feldühödött, dühöngő, dühödt, dühösködő, mérges, haragos, harapós, nekibőszült, bősz, veszett, felindult, ingerült, haragvó, epés, ádáz, felháborodott, indulatos, bosszús, pipás (szleng), pipa (szleng), zabos (szleng)

esküdt I.

melléknév
  • hites (régies)
  • (ellenség): ádáz, engesztelhetetlen, halálos, kibékíthetetlen