beleköt szinonimái

ige
  • (valamibe, valakibe): kifogásol, helytelenít, fennakad, belekapaszkodik, kikezd (valakivel), kötözködik, kötekedik, kritizál, kákán is csomót keres, belekapcáskodik (tájnyelvi), belebojtorkodik (régies)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

szűrő

főnév
  • szita, rosta
  • filter
  • derítő
  • ellenőrzés, vizsgálat, teszt, vizsga

metélt

főnév
  • metélt tészta, finommetélt, cérnametélt, hosszútészta, metélke (tájnyelvi), szeldelt (régies), hosszúmetélt, laskatészta (tájnyelvi), szabógallér (tájnyelvi), főtt tészta, csík (tájnyelvi), laska (tájnyelvi), mácsik (tájnyelvi), szakállgyalázó (tájnyelvi), pucutészta (tájnyelvi)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a beleköt szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

beágyaz

ige
  • beveti az ágyat, összerakja az ágyat, beágyal (tájnyelvi)
  • rögzít, beilleszt, belefoglal, beerősít, beleépít

almás

melléknév
  • (szleng): tárgytalan, nincs, nem jön össze (bizalmas), ugrik (szleng), alma (szleng)

alapvonás

főnév
  • jellemvonás, sajátság, karakterisztikum (idegen), jellegzetesség

bejelent

ige
  • jelez, jelentést tesz, tudat, tudósít, tájékoztat, értesít, tudomására hoz, avizál (régies), informál
  • (műsort): bemond, bekonferál, beolvas
  • hírül ad, beharangoz, kihirdet, dobra ver (régies)
  • beárul, megmond, árulkodik (valakire), bepanaszol, feljelent, besúg, befúj (szleng), beköp (szleng), besmúzol (szleng), felad, denunciál (idegen), bevádol, megvádol

bizonygat

ige
  • erősítget, erősködik, kitart (valami mellett), fogadkozik, esküszik, esküdözik, fenntart, mondogat, kardoskodik, hangoztat, érvel, állít, bizonykodik (tájnyelvi)

készruha

főnév
  • konfekció (idegen), konfekcióáru

boldogság

főnév
  • öröm, jókedv, vígság, gyönyörűség, élvezet, boldogulás, jólét, megelégedettség, elégedettség, megelégedés, jómód, szerencse, nyugalom, békesség, zavartalanság, gondtalanság, elragadtatás, révület, eksztázis, örömmámor, ujjongás, eufória, lelkesültség, diadalittasság, üdvözültség, üdv, paradicsom, éden

cifra I.

melléknév
  • tarka, tarkabarka, színes, sokszínű, díszített, díszes, ékes, hímes (régies), feltűnő, csiricsáré, csicsás (bizalmas), rikító, ízléstelen, hivalkodó, kirívó, kiabáló (bizalmas), puccos (bizalmas), cikornyás, sallangos, túldíszített, cicomás, cafrangos, cincos (tájnyelvi), csicsós (tájnyelvi), hacacárés (tájnyelvi), finc-fánc (tájnyelvi), csecsés (régies), piperés (régies), kendett (régies)
  • (tájnyelvi): bonyolult, cikornyás, tekervényes, kacskaringós, körülményes
  • furcsa, bizarr, meghökkentő, különös

eloszlik

ige
  • szétoszlik, elszéled, szétszéled, szétárad, szétszóródik, elszállingózik, szétszalad, elbomlik (tájnyelvi)
  • (érzés): eltűnik, megszűnik, elmúlik, elenyészik, megfakul, elhal, meggyengül, elmosódik, elpárolog, elillan

drága

melléknév
  • borsos, méregdrága, expenzív (idegen), megfizethetetlen, költséges, drágás (tájnyelvi), ökörérő (tájnyelvi), pénzízű (tájnyelvi), áros (régies) Sz: Bécsben van az eladója; borsos az ára; drága, mint a muzsikaszó; egy vagyonba kerül; az Isten pénze is kevés hozzá; kész rablás; megkérik az árát; nem adják bagóért; olyan, mint a jóféle sáfrány; sok annak a farka alja
  • értékes, becses, nagybecsű, felbecsülhetetlen, megbecsülhetetlen, nagy értékű, drágalátos (régies), drágás (tájnyelvi)
  • kedves, szeretett, aranyos, édes, szerelmetes (régies), szerelmes, kedvenc, drágalátos

belemar

ige
  • beleharap, belekap, belekarmol, belecsíp
  • megbánt, megsért, belerúg, beledöf, belegázol

betokosodik

ige
  • betokozódik
  • begyepesedik, elparlagiasodik, berozsdásodik

dokkmunkás

főnév
  • rakodómunkás, kikötőmunkás, dokker (idegen)

bemutatkozás

főnév
  • ismerkedés
  • szereplés, fellépés, prezentáció (idegen), premier, debütálás (idegen), entrée (idegen)

ámen II.

főnév
  • vége, befejezés
  • jóváhagyás, beleegyezés

biccent

ige
  • bólint, köszön, fejével int, jelt ad
  • (tájnyelvi): sántít, biceg, húzza a lábát

dőreség

főnév
  • oktalanság, bolondság, esztelenség, meggondolatlanság, marhaság, ostobaság, balgaság, butaság