boncol szinonimái
ige
- (testet): felnyit, felvág, szétvág, szétdarabol
- boncolgat, elemez, analizál (szaknyelvi), vizsgál, kutat, fürkész, tanulmányoz, szemügyre vesz, szemrevételez, részletez, bonckés alá vesz (választékos)
További hasznos szavak a szinonimaszótárból
elhagyatott
melléknév
- magányos, magános, magára hagyott, árva, társtalan, egyedülálló
- ágrólszakadt, elanyátlanodott, nyomorult, jöttment, hontalan, elhanyagolt, mellőzött Sz: egyedül van, mint a szedett fa; egyedül van, mint a kisujjam; egyedül van, mint a kivert kutya; maga van, mint az útszéli kóró; maga van, mint a lehulló levél; maga van, mint a varga a vásárban
- néptelen, lakatlan, puszta, kietlen, sivár, kopár, kihalt, üres, félreeső, eldugott, isten háta mögötti
- gazdátlan, elárvult
akkortájban, akkortá
határozószó
- akkor, akkoriban, akkortájban, olyantájt (tájnyelvi), akkorta (tájnyelvi), akkorjában (tájnyelvi), akkoron (régies), azidőtt (választékos)
bocsátkozik
ige
- ereszkedik
- (tevékenységbe): belefog, belekezd, hozzálát, kezdeményez, nekifog, nekilát, elegyedik
cinóbervörös
melléknév, főnév
- cinóberpiros, élénkpiros, higanyvörös, karmazsinvörös, duplapiros (tájnyelvi)
kisvártatva
határozószó
- hamarosan, csakhamar, valamivel utóbb, kevéssel utána, maholnap, rövid idő után, rövid időn belül, nemsokára, kevésvártatva (tájnyelvi)
csalit
főnév
- csalitos, bozót, bozótos, cserjés, csere (régies), berek, liget, csenderes (tájnyelvi, szaknyelvi), csepőte (tájnyelvi), ciher (tájnyelvi)
- (tájnyelvi): avar, haraszt
- faág, gally
dákó
főnév
- lökőrúd
- (szleng): hímvessző, tag, szerszám (szleng), farok (bizalmas), fütykös (bizalmas), hancúrléc (tréfás), kuki (bizalmas), bot (szleng)
- (régies): handzsár (régies), szekerce
erkölcs
főnév
- morál, ethosz (idegen), erkölcsiség, erkölcsösség, móres (bizalmas), etika (szaknyelvi), erény, erényesség
elfogult
melléknév
- részrehajló, szubjektív, pártos (régies), előítéletes, tendenciózus (választékos), kivételező, diszkriminatív (választékos), igazságtalan, szemellenzős, szűk látókörű, elvakult, korlátolt
- (régies): elfogódott
bor
főnév
- borital, borocska, szőlőnedű, a hegy leve, gondűző, búkergető, búfelejtő, hordótöltelék, erszénypusztító (tréfás), tütü (bizalmas), lőre (tájnyelvi), vinkó, vinum (idegen), acsari (tájnyelvi), csiger (tájnyelvi), csavirga (tájnyelvi), borcsa (tájnyelvi), lotty (tájnyelvi), fickó (tájnyelvi), borika (tájnyelvi), kotulé (tréfás), csövidinka (tréfás)
beugrat
ige
- beleugrat
- belevisz, beleránt
- félrevezet, megtéveszt, lóvá tesz, becsap, rászed, átver, felültet (bizalmas), bolonddá tesz, kijátszik, szédít (bizalmas), elbolondít, megtréfál, orránál fogva vezet, túljár az eszén, áltat, ujja köré csavar, átejt (bizalmas), elszédít (bizalmas), lépre csal, jégre visz, csőbe húz (szleng), bepaliz (bizalmas), befürdet (szleng), falhoz állít (szleng)
elenged
ige
- elereszt, kienged, kiereszt
- (elengedi magát): kienged, lazít
- szabadon enged, szabadon bocsát, szabadjára enged, elold, elköt
- útnak indít, útra bocsát
- elbocsát
- elmulaszt, elszalaszt
- (régies): megbocsát, elnéz, megenged (régies)
bögöly
főnév
- pőcsik, lólégy, babócs (tájnyelvi), bagócs (tájnyelvi), brungó (tájnyelvi), dongács (tájnyelvi), marhakergető légy (régies), baromkergető fenebogár (régies)
bajkeverő
főnév, melléknév
- uszító, felbujtó, izgató, bujtogató, felforgató, cselszövő, áskálódó, lázító, intrikus, malefaktor (régies), szarkeverő (durva)
cenzúráz
ige
- ellenőriz, átfésül, átvizsgál, felülvizsgál, kihagy, töröl, kivág, kihúz, meghúz (bizalmas)
- (régies): szigorlatozik
elfásult
melléknév
- fásult, egykedvű, érzéketlen, szenvtelen, közönyös, közömbös, apatikus, eltompult, unott, életunt, blazírt
- kiégett, reményvesztett, megcsömörlött, kifáradt, kimerült