boncol szinonimái

ige
  • (testet): felnyit, felvág, szétvág, szétdarabol
  • boncolgat, elemez, analizál (szaknyelvi), vizsgál, kutat, fürkész, tanulmányoz, szemügyre vesz, szemrevételez, részletez, bonckés alá vesz (választékos)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

exportál

ige
  • kivisz, kiszállít

bevált1

ige
  • felvált, átvált, becserél, konvertál (szaknyelvi)
  • beteljesít, kielégít, valóra vált, teljesít, megvalósít
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a boncol szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

bevilágít

ige
  • besüt, betűz, besugárzik, beragyog, bepislákol
  • beragyog, megvilágít

autós I.

melléknév
  • gépkocsizó, autózó, gépkocsis

átfolyik

ige
  • keresztülfolyik, végigfolyik, keresztüláramlik
  • átömlik, átcsorog, átcsöpög, átszivárog

akkortájban, akkortá

határozószó
  • akkor, akkoriban, akkortájban, olyantájt (tájnyelvi), akkorta (tájnyelvi), akkorjában (tájnyelvi), akkoron (régies), azidőtt (választékos)

bocsátkozik

ige
  • ereszkedik
  • (tevékenységbe): belefog, belekezd, hozzálát, kezdeményez, nekifog, nekilát, elegyedik

cinóbervörös

melléknév, főnév
  • cinóberpiros, élénkpiros, higanyvörös, karmazsinvörös, duplapiros (tájnyelvi)

kisvártatva

határozószó
  • hamarosan, csakhamar, valamivel utóbb, kevéssel utána, maholnap, rövid idő után, rövid időn belül, nemsokára, kevésvártatva (tájnyelvi)

csalit

főnév
  • csalitos, bozót, bozótos, cserjés, csere (régies), berek, liget, csenderes (tájnyelvi, szaknyelvi), csepőte (tájnyelvi), ciher (tájnyelvi)
  • (tájnyelvi): avar, haraszt
  • faág, gally

dákó

főnév
  • lökőrúd
  • (szleng): hímvessző, tag, szerszám (szleng), farok (bizalmas), fütykös (bizalmas), hancúrléc (tréfás), kuki (bizalmas), bot (szleng)
  • (régies): handzsár (régies), szekerce

erkölcs

főnév
  • morál, ethosz (idegen), erkölcsiség, erkölcsösség, móres (bizalmas), etika (szaknyelvi), erény, erényesség

elfogult

melléknév
  • részrehajló, szubjektív, pártos (régies), előítéletes, tendenciózus (választékos), kivételező, diszkriminatív (választékos), igazságtalan, szemellenzős, szűk látókörű, elvakult, korlátolt
  • (régies): elfogódott

bor

főnév
  • borital, borocska, szőlőnedű, a hegy leve, gondűző, búkergető, búfelejtő, hordótöltelék, erszénypusztító (tréfás), tütü (bizalmas), lőre (tájnyelvi), vinkó, vinum (idegen), acsari (tájnyelvi), csiger (tájnyelvi), csavirga (tájnyelvi), borcsa (tájnyelvi), lotty (tájnyelvi), fickó (tájnyelvi), borika (tájnyelvi), kotulé (tréfás), csövidinka (tréfás)

beugrat

ige
  • beleugrat
  • belevisz, beleránt
  • félrevezet, megtéveszt, lóvá tesz, becsap, rászed, átver, felültet (bizalmas), bolonddá tesz, kijátszik, szédít (bizalmas), elbolondít, megtréfál, orránál fogva vezet, túljár az eszén, áltat, ujja köré csavar, átejt (bizalmas), elszédít (bizalmas), lépre csal, jégre visz, csőbe húz (szleng), bepaliz (bizalmas), befürdet (szleng), falhoz állít (szleng)

bűnös I.

melléknév
  • istenkáromló, erkölcstelen, tisztátalan

elenged

ige
  • elereszt, kienged, kiereszt
  • (elengedi magát): kienged, lazít
  • szabadon enged, szabadon bocsát, szabadjára enged, elold, elköt
  • útnak indít, útra bocsát
  • elbocsát
  • elmulaszt, elszalaszt
  • (régies): megbocsát, elnéz, megenged (régies)

bögöly

főnév
  • pőcsik, lólégy, babócs (tájnyelvi), bagócs (tájnyelvi), brungó (tájnyelvi), dongács (tájnyelvi), marhakergető légy (régies), baromkergető fenebogár (régies)

bajkeverő

főnév, melléknév
  • uszító, felbujtó, izgató, bujtogató, felforgató, cselszövő, áskálódó, lázító, intrikus, malefaktor (régies), szarkeverő (durva)

cenzúráz

ige
  • ellenőriz, átfésül, átvizsgál, felülvizsgál, kihagy, töröl, kivág, kihúz, meghúz (bizalmas)
  • (régies): szigorlatozik

elfásult

melléknév
  • fásult, egykedvű, érzéketlen, szenvtelen, közönyös, közömbös, apatikus, eltompult, unott, életunt, blazírt
  • kiégett, reményvesztett, megcsömörlött, kifáradt, kimerült