diplomamunka szinonimái

főnév
  • szakdolgozat, disszertáció

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

brikett

főnév
  • tojásszén (szaknyelvi), széntégla, sajtolt szén

beütés

főnév
  • beszakítás, beverés
  • (régies): betörés, berontás
  • tulajdonság, vonás, jellegzetesség
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a diplomamunka szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

csukamájolaj

főnév
  • halolaj

bölcs II.

főnév
  • filozófus, bölcselő, gondolkodó

bokréta

főnév
  • csokor, virágcsokor, csokréta (bizalmas), bukéta (régies), bokrét (tájnyelvi)
  • sisaktoll, kócsagtoll, forgó
  • (kukoricáé) címer (tájnyelvi)

begónia

főnév
  • félszeglomb, ferdelevél, hűségvirág, jegecske, jégvirág, pléhlevél, szőlővirág (tájnyelvi)

derék2

melléknév
  • erényes, jellemes, jámbor, tisztességes, tisztes, becsületes, szolid, igaz, kötelességtudó, rendíthetetlen, rátermett, ügyes, alkalmas, jóravaló, korrekt, nyílt, egyenes, méltó, érdemes, lelkiismeretes, jóindulatú, tiszteletreméltó, példaadó, példás, klassz (szleng), stramm (bizalmas), fair (idegen) Sz: ember a talpán; legény a talpán; legény a gáton; megállja a helyét; állja a sarat; kivágja a rezet
  • (dolog): derekas, rendes, tisztességes, dicsérendő, becsületes, megbízható, helyes, kifogástalan, mintaszerű, jeles, nevezetes, kitűnő, tökéletes, dicső, nagyszerű
  • vastag, nagy, termetes, megtermett, embernyi, kifejlett, hatalmas, óriási, szálas (régies), erős, jóvágású, tekintélyes, kemény, katonás, délceg, daliás, testes, robusztus, tagbaszakadt, keménykötésű, kövér, pocakos, hasas (bizalmas)

egyszínű

melléknév
  • mintázatlan, színezetlen, sima, dísztelen, monokróm (idegen), monokromatikus (idegen)
  • szimpla, egysíkú, egyhangú, unalmas, monoton

ledob

ige
  • levet, lelök, letaszít, lehajít, levág, lehajint (tájnyelvi), lehány, lerottyant (tájnyelvi), lesuvaszt (tájnyelvi), letosszant (tájnyelvi)
  • lecsap, odacsap, odavág

aprólék

főnév
  • belsőség, faradék (régies), ázalék (tájnyelvi)
  • (régies): apróság
  • aprójószág (tájnyelvi)

áltat

ige
  • ámít, félrevezet, hiteget, ígérget, kecsegtet (választékos), megtéveszt, becsap, rászed, bolondít, szédít (bizalmas), átráz (bizalmas), átver (bizalmas), etet (szleng) Sz: orránál fogva vezet; lóvá tesz; ujja köré csavar

asszimilál

ige
  • hasonít, beolvaszt, magába olvaszt, bekebelez, felszív, elnyel, áthasonít (szaknyelvi)

elavul

ige
  • beporosodik, elkopik, kimegy a divatból, elrégiesedik

elmaradás

főnév
  • lemaradás, késedelem, hátralék, restancia (bizalmas), hiányzás, távollét, mulasztás

finnyás

melléknév
  • finnyáskodó, kényes, kényeskedő, válogatós, bélebűzhödt (tájnyelvi), pipónyás (tájnyelvi), nyaska (tájnyelvi)
  • háklis (bizalmas), szőröző (bizalmas)

ezúton

határozószó
  • így, ilyen módon, ekképpen, ilyeténképpen (választékos)

díszeleg

ige
  • díszlik, ékeskedik
  • (rosszallóan) éktelenkedik, csúfoskodik, dísztelenkedik (választékos)
  • pompázik, parádézik, feszít (bizalmas), hivalkodik, flancol (szleng)

csördül

ige
  • csörren, zörren, zördül

egérfogó

főnév
  • csapda, csaptató (tájnyelvi), egérkelepce (tájnyelvi), egérütő (tájnyelvi)
  • szorult helyzet, kutyaszorító, kelepce (régies), tőr (régies)

étkezés

főnév
  • evés, táplálkozás, kosztolás (bizalmas), lakomázás, lakmározás, falatozás, falás, zabálás (szleng), pofázás (szleng), habzsolás (pejoratív), eszegetés, majszolás, kanalazás, kajálás (szleng), zaba (szleng), asztaltevés (tájnyelvi), kosztolódás (tájnyelvi)

dong

ige
  • zümmög, zsong, zúg, döng, döngicsél, burrong, burunkozik, dorol, búg, dönög (tájnyelvi), drung (tájnyelvi), dongicsál (tájnyelvi)
  • (valaki körül): körülhízeleg, körüldong, körüludvarol

buggyos

melléknév
  • puffos, bő

egyesít

ige
  • eggyé tesz, összevon, egybevon, összpontosít, központosít, egybeolvaszt, összeolvaszt, integrál (idegen)
  • összefog, egybefog, tömörít
  • magában foglal
  • összekapcsol, összekovácsol, összeboronál

ezenkívül

határozószó
  • ezenfelül, tetejébe, ráadásul, méghozzá, továbbá, emellett, egyébként