derék1 szinonimái

főnév
  • deréktáj, csípő, keresztcsonttájék, kötés (tájnyelvi), tompor
  • derékbőség
  • ruhaderék, fűző, míder (régies)
  • fatörzs
  • középrész, középidő

derék2 szinonimái

melléknév
  • erényes, jellemes, jámbor, tisztességes, tisztes, becsületes, szolid, igaz, kötelességtudó, rendíthetetlen, rátermett, ügyes, alkalmas, jóravaló, korrekt, nyílt, egyenes, méltó, érdemes, lelkiismeretes, jóindulatú, tiszteletreméltó, példaadó, példás, klassz (szleng), stramm (bizalmas), fair (idegen) Sz: ember a talpán; legény a talpán; legény a gáton; megállja a helyét; állja a sarat; kivágja a rezet
  • (dolog): derekas, rendes, tisztességes, dicsérendő, becsületes, megbízható, helyes, kifogástalan, mintaszerű, jeles, nevezetes, kitűnő, tökéletes, dicső, nagyszerű
  • vastag, nagy, termetes, megtermett, embernyi, kifejlett, hatalmas, óriási, szálas (régies), erős, jóvágású, tekintélyes, kemény, katonás, délceg, daliás, testes, robusztus, tagbaszakadt, keménykötésű, kövér, pocakos, hasas (bizalmas)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

meghátrál

ige
  • visszavonul, visszafordul, megfutamodik, elmenekül, elfut, visszakozik, kitér, visszahúzódik, visszariad, visszahökken, visszaretten, visszahőköl, megtorpan, visszatorpan (régies), retirál (régies), deferál (idegen), kapitulál (szaknyelvi), takarodót fúj, visszatáncol, visszalép, elszelel, behódol, beadja a derekát, enged, megadja magát, elszáll a bátorsága, meghunyászkodik

építmény

főnév
  • épület, fal, alkotmány, alkotvány (régies), szerkezet, csinálmány, létesítmény, műtárgy, objektum, tákolmány, ház
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a derék szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

csokoládé

főnév
  • csoki (bizalmas)

borág

főnév
  • (régies): szőlővessző, venyige

bizalomgerjesztő

melléknév
  • bizalomkeltő, bizalomébresztő, megnyerő, szavahihető
  • hitelt érdemlő, hiteles, derék, jóravaló, bizalomra méltó

bázis

főnév
  • alap, kiindulás, kiindulópont, alapeszme
  • alapzat, talp, talpazat, talapzat, fundamentum (választékos)
  • (szaknyelvi): támaszpont, táborhely, telep

daganat

főnév
  • dudorodás, dudor, duzzanat, kidomborodás, púp, bibircsók (régies), szömörces (régies), csomósodás, kinövés, csomó, göb, gubó, gümő, kelés, kelevény (régies), fakadék (régies), furunkulus (szaknyelvi), püffedék, hopori (tájnyelvi), émely (régies), bog (tájnyelvi), csimbók (tájnyelvi), duncs (tájnyelvi), guga (tájnyelvi), hupolyag (tájnyelvi)
  • ciszta, rák, tumor (szaknyelvi), papilloma (szaknyelvi), szarkóma (szaknyelvi), neoplazma (szaknyelvi), karcinóma (szaknyelvi)

egyenetlen

melléknév
  • érdes, durva, buckás, gödrös, göröngyös, hegyes, hepehupás, dombos, rögös, göcsörtös, darabos, barázdált, rovátkás, ráncos, redős, bütykös, göcsös (tájnyelvi), zökögős (tájnyelvi), grádicsos (tájnyelvi), hoportyos (tájnyelvi), kátyalos (tájnyelvi), csajtorjás (tájnyelvi), girbe-gurba, oldalgós (tájnyelvi), varancsagos (tájnyelvi)
  • változó, hullámzó, ingadozó, szabálytalan, szaggatott, szakadozott, rapszodikus, tökéletlen, pontatlan, kiegyensúlyozatlan, döcögő, döcögős, akadozó

lárifári

főnév
  • ostobaság, hiábavalóság, haszontalanság, lirumlárum (régies), encemence (tájnyelvi), táréváré (tájnyelvi)
  • fecsegés
  • szóbeszéd, mesebeszéd

amiatt

határozószó
  • azért, azonkért (régies)
  • avégett, avégből, azért, hogy
  • afelől, arról, aziránt

államháztartás

főnév
  • államgazdaság, állami költségvetés, büdzsé (régies)

arisztokratikus

melléknév
  • arisztokrata, úri, nemesi, kékvérű (bizalmas), patríciusi (régies)
  • előkelő, választékos, válogatott, első osztályú, elit, exkluzív

együléses

melléknév
  • egyszemélyes

elkér

ige
  • kölcsönkér, kölcsönöz, kikönyörög, kisír, elkunyerál (bizalmas)
  • kér, felszámít, számít, fizettet

férfiasság

főnév
  • nemzőerő, nemzőképesség, potencia
  • erő, bátorság, határozottság, keménység

esztergályoz

ige
  • esztergál, megmunkál

derelyemetélő

főnév
  • derelyemetsző (tájnyelvi), karika, rádli (bizalmas), deremetsző (tájnyelvi)

csiripel

ige
  • csipog, csivitel, csicsereg, énekel, dalol, trillázik, fütyül, csicserél (tájnyelvi), csirimpol (tájnyelvi), zsibol (régies), hangicsál (régies)
  • csacsog, fecseg, locsog, cseveg, beszél, kotyog, karattyol (bizalmas), pletykál

dugdos

ige
  • rejt, bújtat, takargat, rejteget, eldug, elpalástol, dugdoz (tájnyelvi), duggat (tájnyelvi), dugicsál (tájnyelvi)

érzéstelenít

ige
  • fagyaszt, narkotizál (szaknyelvi), elbódít, elkábít, elaltat

diplomácia

főnév
  • diplomatikusság, tárgyalókészség, hajlékonyság, tapintat, ügyesség, rugalmasság, simulékonyság, ravaszság, furfang

botlik, botol

ige
  • csetlik-botlik, botladozik, döccen, gyarlik (tájnyelvi), bakik (tájnyelvi)
  • félrelép, téved, melléfog, hibázik, vétkezik
  • (ritmus): döccen, sántít
  • (valakibe): belebotlik, rábukkan, ráakad, rálel, rátalál, összefut (valakivel)

édeskömény

főnév
  • ánizskapor, édesánizs, édeskapor, magyaránizs

eszménykép

főnév
  • példakép, ideál, eszmény, mintakép, tökéletesség, tökély, remeke (valaminek), netovábbja (valaminek)