elavul szinonimái

ige
  • beporosodik, elkopik, kimegy a divatból, elrégiesedik

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

hárul

ige
  • háramlik, jut, esik, nehezedik, terhelődik

eltöm

ige
  • eltömít, tömít, eldugaszol, eldugít, elfojt, elzár, elrekeszt, eltorlaszol
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a elavul szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

égitest

főnév
  • bolygó, planéta, csillag, meteorit

csendes, csöndes

melléknév
  • hangtalan, hallgatag, néma, zajtalan, nesztelen, lecsitult
  • háborítatlan, békés, nyugalmas, nyugodt, eseménytelen
  • (hang): fojtott, elhaló, tompított, halk, suttogó
  • szófukar, szótlan, szűkszavú, kevés beszédű, hallgatag, sima
  • szerény, szolid, szende, szelíd, visszahúzódó, tartózkodó, jámbor, együgyű, sziszimuszi (tájnyelvi), bószmók (tájnyelvi), kukumusz (tájnyelvi), gönye (tájnyelvi), hamvába holt

cukorbeteg

melléknév
  • cukorbajos, diabéteszes (szaknyelvi), diabetikus (szaknyelvi), cukros (bizalmas), cukra van (bizalmas)

bimbóskel

főnév
  • kelbimbó, brokedli (bizalmas)

együtt

határozószó
  • együttesen, közösen, karöltve, vállvetve, egységesen, együttműködve, váll váll mellett, kéz a kézben, csapatosan, egyetemleg (régies), kollektíve (idegen), in corpore (idegen), szolidárisan, összekapcsolva, összevéve (tájnyelvi), egyesült erővel, egymás mellett, egyszersmind, egyszerre, szimultán, egyben (régies), egyvestében (tájnyelvi), édes kettesben

elmélet

főnév
  • teória, tétel, tan, tanítás, doktrína (szaknyelvi), nézet, feltevés, elképzelés, elgondolás, hipotézis, spekuláció, ideológia, észkép (régies)

lyukasztó

főnév
  • perforáló gép, átütő (szaknyelvi), pontozó (szaknyelvi)

bandavezér

főnév
  • (pejoratív): főkolompos (pejoratív), vezető, főnök, fejes (szleng), góré (szleng), hangadó, főmufti (szleng), bossz (szleng), bandagazda (tájnyelvi)

automata II.

melléknév
  • önműködő, automatikus, önjáró

begöngyöl

ige
  • belegöngyöl, bebugyolál, beburkol, betakar, bepólyál, bepólyáz, becsavar, becsomagol, beteker, körülcsavar, körülteker, bebagyulál (tájnyelvi), bebónyál (tájnyelvi), bebongyol (tájnyelvi), bepongyolál (tájnyelvi), befonolít (tájnyelvi)

előjel

főnév
  • ómen, intő jel, figyelmeztetés, augurium (választékos), előszél

engesztelhetetlen

melléknév
  • kiengesztelhetetlen, kérlelhetetlen, hajthatatlan, merev, kőszívű, hajlíthatatlan, bosszúvágyó, bosszúszomjas, gyűlölködő, ellenséges, antagonisztikus, halálos, esküdt (ellenség), kibékíthetetlen, megbékíthetetlen
  • csillapíthatatlan, vad, ádáz, könyörtelen, kíméletlen, kegyetlen, bősz, ordas (választékos), szilaj, fékezhetetlen

gémberedik

ige
  • megmerevedik, zsibbad, fagy, giberedik (régies), göbörödik (régies), gámborodik (tájnyelvi)

felöltő, fölöltő

főnév
  • felsőkabát, köpeny, felruha (régies), felső, überciher (idegen)

elbarikádoz

ige
  • eltorlaszol, elsáncol, elszigetel, elzár

édeske

főnév
  • cukorpótló, szacharin, édesítőszer, édesítő

eligazodik

ige
  • kiismeri magát, tájékozódik, orientálódik

felkel, fölkel

ige
  • felébred
  • felpattan, feláll, felemelkedik, kiegyenesedik, feltápászkodik, felül, talpra áll, feltámbászkodik (régies)
  • (ágyból) kikel, kiugrik
  • (nap, hold): előtűnik, feljön, megjelenik, feltámad, kiemelkedik, látható lesz, felbukkan, előbukkan, feltetszik (régies), csirkázik (tájnyelvi), felbuggyan (tájnyelvi)
  • fellázad, harcot kezd, fegyvert ragad, zendül, szembeszáll, ellenszegül, felül (régies)

elektromos

melléknév
  • villamos, villanyos (régies), elektrikus (régies), delejes (régies)

csihol

ige
  • (tüzet): gyújt, gerjeszt, szít, csehel (tájnyelvi), csehint (tájnyelvi), csihel (tájnyelvi)
  • (régies): csahol, ugat

ellágyul

ige
  • megolvad, megpuhul, meglágyul
  • elérzékenyül, meghatódik, megindul, megilletődik

féloldali

melléknév
  • egyoldali, egyoldalas, féloldalas, szemilaterális (idegen), unilaterális (idegen)