áramlat szinonimái

főnév
  • áram, áramlás, özönlés, özön
  • irányzat, mozgalom, tendencia, trend, irányvonal

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

támla

főnév
  • hát, háttámasz, támaszték
  • karfa, könyöklő
  • korlát
  • állvány

basáskodik

ige
  • hatalmaskodik, zsarnokoskodik, önkényeskedik, erőszakoskodik, terrorizál, parancsolgat, nyomorgat, sanyargat, elnyom, atyaistenkedik (tájnyelvi)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a áramlat szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

állampolgár

főnév
  • polgár, honpolgár, választópolgár, lakos, alattvaló (régies)

ámul

ige
  • álmélkodik, ámul-bámul, ámuldozik, egyik ámulatból a másikba esik, csodálkozik, hüledezik, elképed Sz: tátva marad a szája; leesik az álla; szeme-szája eláll; bámul, mint borjú az új kapura

bábáskodik

főnév
  • (választékos): segédkezik, közreműködik

itat

ige
  • inni ad
  • leitat, lerészegít, eláztat (szleng)
  • felitat, felszív
  • (csapadék talajt): öntöz, eláraszt
  • (itatja magát): ízlik, tetszik

bántódás

főnév
  • fájdalom, szenvedés, kín, baj, sérelem, sérülés, bántalom, kár, károsodás, ártalom

benő

ige
  • befut, belep, befed, beborít, felver, ellep, felburjánzik, befolyik, körülfoly
  • beforr, beheged

dugdos

ige
  • rejt, bújtat, takargat, rejteget, eldug, elpalástol, dugdoz (tájnyelvi), duggat (tájnyelvi), dugicsál (tájnyelvi)

cipősarok

főnév
  • stekli (szaknyelvi)

aranycsináló

főnév
  • alkimista

alkony, alkonyat

főnév
  • szürkület, napnyugta, naplemente, napszállta, kora este, sötétedés, félhomály, estpír (régies), esthajnal (régies), éjkorány (régies), napeste (régies), naphajlat (tájnyelvi), napszentület (tájnyelvi), napáldozat (tájnyelvi), szürkönyet (tájnyelvi), sürvedés (tájnyelvi)
  • (választékos): hanyatlás, pusztulás, vég

átlag I.

főnév
  • átlagérték, középérték, középarányos, közép-, standard (idegen)
  • többség, zöm

cérnaszál

főnév
  • cérna, fonal

arrább

határozószó
  • arrébb, odább, odébb, távolabb

átvészel

ige
  • átél, túlél, kiáll, kibír

cinege

főnév
  • széncinege, cinke, párismadár (régies), cicitár (tájnyelvi), csincsarara (tájnyelvi), kimpics (tájnyelvi), cince (tájnyelvi), kimpicskó (tájnyelvi), kimpicsmadár (tájnyelvi), nyitnikék (tájnyelvi)
  • őszapóka, kékcinke
  • (jelzőként): cingár, nyápic, vékony