érzéketlen szinonimái

melléknév
  • érzéstelen, érzéktelen (régies), zsibbadt
  • élettelen, dermedt, holt
  • apatikus, fásult, nemtörődöm, flegma (bizalmas), flegmatikus, közönyös, közömbös, rideg, taplólelkű
  • kifejezéstelen, semmitmondó, indifferens (idegen)
  • részvétlen, szívtelen, keményszívű, kérlelhetetlen, kőszívű, embertelen, szeretetlen, szenvtelen, cinikus, lelketlen, antihumánus, kíméletlen, könyörtelen, fagyos, hideg, hűvös, frigid, halvérű, fatökű (durva), egykedvű, letargikus, sztoikus, rezignált, blazírt, bénult, tompult, indolens (idegen) Sz: aludttej folyik az ereiben; érc a szíve, kőszikla a nyaka; hideg, mint a föld; jég van a hóna alatt; kő van a szíve helyén; nincs szíve; olyan hideg, mint a jégcsap; olyan hideg, mint a pápista pap; száraz, mint a tapló

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

bemárt

ige
  • belemerít, alámerít, benedvesít, átitat, beáztat, bevizez
  • (bizalmas): befeketít, megrágalmaz, bevádol, hírbe hoz, rossz hírbe kever, áskálódik, beárul, felad, besúg, eláztat (bizalmas), fúr (bizalmas), bemószerol, benyálaz (szleng)

átél

ige
  • végigél, keresztülél, megtapasztal, végigszenved, átmegy (valamin), keresztülmegy (valamin), átesik
  • kiáll, átvészel, kibír, eltűr, elvisel
  • átérez, azonosul, beleéli magát
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a érzéketlen szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

émelyítő

melléknév
  • émelygős, érzelgős, émelyes (tájnyelvi), csömörletes (régies), édeskés, mézesmázos, szirupos, geil (bizalmas)

élénk

melléknév
  • eleven, friss, mozgékony, életteli, izgő-mozgó, nyüzsgő, virgonc, csintalan, játékos, ugrabugra, temperamentumos, dinamikus, energikus
  • gyors, fürge, szapora
  • mozgalmas, eleven, pezsgő, parázs (vita)
  • heves, zajos
  • rikító, harsány, harsogó, feltűnő, csiricsáré
  • (stílus): szemléletes, fordulatos, lendületes, plasztikus

ekevas

főnév
  • laposvas, szántóvas (régies), csoroszlya (tájnyelvi)

dalia

főnév
  • vitéz, lovag, levente (régies), harcos, bajnok, bajvívó, hős, szálember (régies)

eresz

főnév
  • csurgó (tájnyelvi), csörgő (tájnyelvi), eszterhéj (tájnyelvi), eszterhaj (tájnyelvi), csepegő (tájnyelvi), csörögő (tájnyelvi), ereszet (tájnyelvi), orrozat (régies)

felajz

ige
  • megfeszít, felhúz
  • felhangol (hangszert)
  • felfokoz, felcsigáz, felkorbácsol, felizgat, felingerel, feltüzel, felvillanyoz, felgyújt, felsrófol (bizalmas), stimulál

mentő II.

főnév
  • életmentő, segítő, jótevő
  • mentős (bizalmas)
  • mentőautó, betegszállító autó

butít

ige
  • eltompít, hülyít (bizalmas)
  • kábít

bölcselkedik

ige
  • (régies): filozofál
  • okoskodik, elmélkedik, gondolkodik
  • fontoskodik, körülményeskedik, tudálékoskodik

cinege

főnév
  • széncinege, cinke, párismadár (régies), cicitár (tájnyelvi), csincsarara (tájnyelvi), kimpics (tájnyelvi), cince (tájnyelvi), kimpicskó (tájnyelvi), kimpicsmadár (tájnyelvi), nyitnikék (tájnyelvi)
  • őszapóka, kékcinke
  • (jelzőként): cingár, nyápic, vékony

felettes, fölöttes I.

melléknév
  • irányító, fölérendelt, fő-, vezető

fénytelen

melléknév
  • tompa, matt, homályos, fakó, megtört, sötét
  • (hang): fátyolos, megtört

heveder

főnév
  • szíj, szalag, kötél, öv, tartószíj, gurtni (bizalmas)
  • (szaknyelvi): gerenda, párkány, pánt, híd, pallódeszka
  • tartólemez
  • (régies): szorító, kötő, póla (régies), hasszorító, haskötő
  • hajtószíj, gépszíj, futószalag

gyalogság

főnév
  • gyalogkatonaság (régies), infantéria (idegen)

érzéstelenítés

főnév
  • anesztézia, narkózis (idegen), altatás, elbódítás, elkábítás

emberbarát

főnév
  • filantróp, altruista (választékos), emberszerető

fáradság

főnév
  • fáradozás, fáradalom, vesződség, kínlódás, erőfeszítés, törődés, töredelem (tájnyelvi), munka, igénybevétel, meló (bizalmas), strapa (bizalmas), ügybaj (régies)
  • nehézség, vesződés, kellemetlenség, gond, baj, nyűg

grabanc

főnév
  • haj, üstök (régies)

éteri

melléknév
  • mennyei, égi
  • finom, légies

elfog

ige
  • megfog, elkap, elcsíp, megcsíp (bizalmas), elkapja a frakkját (bizalmas), elkapja a gallérját, fülön fog, nyakon csíp, kézre kerít
  • letartóztat, őrizetbe vesz, foglyul ejt, bekísér (régies), rajtaüt, lekapcsol (szleng), lefülel (bizalmas), lesittel (szleng), bebörtönöz
  • megkaparint, elhappol (szleng)
  • (érzés): hatalmába kerít, elővesz, eltölt, megszáll, rátör, elhatalmasodik
  • elfed, eltakar, elhomályosít

fegyverszünet

főnév
  • tűzszünet, fegyvernyugvás, tűzcsend (régies), fegyverállás (régies), hadszünet (régies), treuga dei (régies)
  • béke, békesség, nyugalom

gyakorló II.

főnév
  • gyakorlóruha, angyalbőr
  • (bizalmas): gyakorlóiskola