ered szinonimái

ige
  • kibuggyan, fakad, feltör, felbugyog
  • származik, gyökerezik, kiindul
  • keletkezik, adódik, támad, rezultál (idegen)
  • (valaminek): indul, kerekedik

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

csoportnyelv

főnév
  • zsargon, rétegnyelv

durva

melléknév
  • érdes, egyenetlen, gyalulatlan, simítatlan (régies), megmunkálatlan, köszörületlen, nyers, kezdetleges, kérges, göcsörtös, ripacsos (tájnyelvi), rücskös, repedezett, szélfújta
  • nagy szemű, szemcsés, darabos
  • odavetett, vázlatos, elnagyolt
  • megközelítő, hozzávetőleges
  • sértő, erőszakos, kíméletlen, goromba, nyers, állatias, vad, bestiális, brutális, otromba, barbár, útszéli, bunkó, kegyetlen, közönséges, ordináré, udvariatlan, embertelen, drasztikus, csiszolatlan, primitív, agresszív, lelketlen, kőszívű, bugris, szívtelen, kemény szívű, szadista, szadi (szleng), furkó (szleng), durung, tuskó (bizalmas) Sz: durva, mint a pokróc; durva, mint a daróc
  • vaskos, erős, trágár, obszcén, ízléstelen, alantas, alpári, mocskos, malac (bizalmas), disznó, sikamlós, szennyes, szemérmetlen, illetlen, nyomdafestéket nem tűrő
  • faragatlan, bárdolatlan, parlagi, műveletlen, pallérozatlan, neveletlen, kulturálatlan, civilizálatlan, barbár
  • (hang): rikoltó, rikácsoló, rekedtes, rezes
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a ered szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

elújságol

ige
  • elmond, közöl, tudtul ad, tudtára ad

elavult

melléknév
  • divatjamúlt, aggott (régies), elaggott, ásatag, ósdi, porlepte, ócska, régimódi, ódivatú, régi vágású, ó (régies), ódon
  • korszerűtlen, idejétmúlt, túlhaladott, anakronisztikus, időszerűtlen
  • érvénytelen, hatálytalan, elévült

egyezményes

melléknév
  • szerződéses, közmegegyezéses, közkeletű, szokásos, konvenciós, köteles, elfogadott, megállapított
  • szövetségi, államközi, konvencionális

csóró II.

főnév
  • (szleng): koldus, hajléktalan, csavargó
  • (szleng): fiú, férfi, ember, pasi (bizalmas), hapsi (szleng), tag (szleng)

énekkar

főnév
  • kórus, énekegyüttes, dalegyüttes, kar, dalkör (régies), dalárda, dalkar (régies), kántus (régies), kornyikar (bizalmas)

fazekas

főnév
  • agyagműves, cserepes, edényesmester (tájnyelvi), tálasmester (tájnyelvi), csupros (tájnyelvi), fazokas (tájnyelvi), gerencsér (tájnyelvi), gölöncsér (tájnyelvi), boda (régies), sárvarga (tájnyelvi)

méla

melléknév
  • merengő, tűnődő, elgondolkodó, révült (választékos), réveteg (választékos), ábrándos, álmatag

bősz

melléknév
  • gyűlölködő, ádáz, vérengző, brutális, barbár, kíméletlen, vad, kegyetlen, fékezhetetlen, féktelen
  • tomboló, heves, vad
  • (tréfás): szenvedélyes, lelkes, odaadó, dühödt, megszállott, fanatikus

bomlás

főnév
  • szétbomlás, széthullás, szétesés, feloszlás, szétmállás, porladás, rothadás, sorvadás, hervadás, lazulás, züllés, zűrzavar, anarchia, destrukció (idegen), dezorganizáció (idegen)

cakompakk II.

határozószó
  • (tájnyelvi): mindenestül, összesen, teljesen, együtt, együttesen, cakpakk (bizalmas)

fektet

ige
  • lefektet, letesz, ágyba dug, altat
  • helyez, tesz, rak, terít
  • (vágányt) épít, (kábelt) vezet
  • fordít, szentel, áldoz, szán
  • befektet
  • (ügyet): elfektet, elhanyagol, ül (valamin)(valamivel)

feltétlen, föltétlen II.

  • feltétlenül, föltétlenül, okvetlenül, mindenesetre, persze, természetesen, múlhatatlanul, elengedhetetlenül, mindenképpen, igazán, biztosan, bizonyosan, mindenáron, kétségkívül, kétségtelenül, ha törik, ha szakad
  • feltétel nélkül, ellenvetés nélkül

heccelődik

ige
  • tréfálkozik, ingerkedik, gúnyolódik, csúfolódik, ugrat

gömbölyít

ige
  • összegöngyölget, összeteker, göngyölít, rundol (idegen), domborít

eredő

főnév
  • rezultáns (szaknyelvi)
  • okozat

elterül

ige
  • fekszik, elhelyezkedik
  • elterjed, szétterül, terpeszkedik, elterped (régies), terítődik (régies)
  • elvágódik, elesik, elvetődik, elhever, leheveredik, elnyúlik, elnyújtózik, elmájászkodik (tájnyelvi), elnyárad (tájnyelvi), összeesik, összeroskad, összerogy, összecsuklik

ezenkívül

határozószó
  • ezenfelül, tetejébe, ráadásul, méghozzá, továbbá, emellett, egyébként

gin

főnév
  • borókapálinka

érv

főnév
  • argumentum (régies), indok, észok, adu, tromf (régies), ász (bizalmas), nagyágyú (bizalmas), bizonyíték

elefánt

főnév
  • szlón (régies), efi (bizalmas)
  • (régies): erénycsősz, gardedám (régies), kísérő
  • (jelzőként): nagy testű, ügyetlen, balkezes, esetlen, ormótlan, behemót, nehézkes, lomha

falás

főnév
  • evés, lakmározás, habzsolás (pejoratív), zabálás (durva)
  • falatozás
  • falat, harapás, darabka

góré1

főnév
  • kukoricatartó, kukoricagóré, kukoricatároló, szár (tájnyelvi)
  • kunyhó, kaliba, viskó, csőszkunyhó, őrvityilló, gulyástanya