kidől szinonimái

ige
  • ledől, kiomol, kifordul
  • kiborul, kiömlik, kifolyik, kiürül
  • szétpereg, szétszóródik
  • összerogy, kimerül, kifárad, elfárad, elgyengül, elalél
  • meghal

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

retikül

főnév
  • ridikül, kézitáska

megreggelizik

ige
  • (tájnyelvi): megfrüstököl (tájnyelvi), megfölöstökömözik (tájnyelvi)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a kidől szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

keresztez

igekötő
  • metsz, átszel, igekötő szel, keresztülmegy
  • (keresztezik egymást): elkerülik egymást
  • akadályoz, lassít, hátráltat, meghiúsít, meggátol, kontrakaríroz (régies), megfékez, blokkol, tönkretesz, kijátszik, megállít, megelőz, elzár
  • nemesít, párosít, pároztat, hibridizál (idegen), basztardizál (szaknyelvi)

istentelen

melléknév
  • istentagadó, ateista, istenkáromló, pogány, elátkozott, hitetlen, szentségtörő
  • gyalázatos, komisz, feslett, gonosz, elvetemült, gaz, gazember, elfajult, cudar, erkölcstelen, pokolravaló, javíthatatlan
  • haszontalan, pajkos
  • szörnyű, borzasztó, kegyetlen, horribilis

ingerlékeny

melléknév
  • harapós, ideges, nyugtalan, lobbanékony, hörcsögtermészetű, labilis, ingerült, indulatos, neurotikus (idegen) Sz: mindenkivel tengelyt akaszt

hiba

főnév
  • mulasztás, baklövés, melléfogás, botlás, tévedés, balfogás, gikszer, ballépés, szabálytalanság, eltántorodás, vétek, negatívum, vétség, gyarlóság, balhé
  • félrelépés
  • nyelvbotlás, baki (bizalmas)
  • sajtóhiba, elírás
  • betegség, fogyatékosság, csonkaság, makula (régies), szeplő (választékos), szégyenfolt, takargatnivaló, defektus (idegen)
  • pontatlanság, szabálytalanság, rendetlenség, szabályellenesség
  • hanyagság, hiány, deficit, elszámolás, fogyatkozás
  • tökéletlenség, kivetnivaló, hiányosság, rendellenesség, selejt, anomália (szaknyelvi), error (idegen)
  • baj, kellemetlenség, nehézség, kár, sérülés, rongálódás, csorba, defekt (szleng), difi (bizalmas), gáz (szleng), hézag (szleng)

kezeslábas II.

főnév
  • overall (idegen), munkaruha, szerelőruha
  • rugdalódzó, rugdalózó, tipegő, totyogó, játszóruha

kiszuperál

ige
  • kiselejtez, kidob, kimustrál, eldob

szirén

főnév
  • sellő, hableány
  • csábnő, démon

gyümölcslé

főnév
  • dzsúz, szörp, ivólé, szirup, gyümölcsnektár

gyengít, gyöngít

ige
  • enyhít, csökkent, mérsékel, csillapít, apaszt, lenyom, könnyít, tompít, szelídít, fékez, paralizál (idegen), redukál, lassít
  • lankaszt, bágyaszt, lever, erőtlenít, inaktivál (szaknyelvi)
  • csorbít, aláás, kisebbít
  • lágyít, puhít

elsekélyesedik

ige
  • (vita): ellaposodik, elposványosodik, elsilányul, eliszaposodik

halandzsa

főnév
  • fecsegés, mellébeszélés, blabla (bizalmas), zagyvaság, süket duma (szleng), kitaláció, szószátyárkodás, locsogás, mesebeszéd, szájjártatás, süketelés (szleng), púder (szleng), karattyolás (bizalmas), maszlag (szleng), sóder (szleng), kamu (szleng), hanta (szleng), hadova (szleng), hasalás (bizalmas)

kivétel

főnév
  • eltérés, rendhagyás
  • kivételezés, kedvezmény, kiváltság, előjog, privilégium, preferencia (idegen)

körömfeketényi

melléknév
  • kevés, apró, kicsi, körömnyi, szemernyi, parányi

megkülönböztetés

főnév
  • különbségtétel, különbségtevés, elkülönítés, differenciálás, distinkció (régies)
  • előítélet, elfogultság

letargia

ige
  • fásultság, levertség, közöny, apátia
  • kiábrándultság

kiéget

ige
  • lyukat éget, foltot éget, kimar
  • kiperzsel, felperzsel, kisüt, pörköl, elhervaszt, elfonnyaszt
  • eléget, elfogyaszt, elhasznál
  • kitisztít, kauterizál (idegen)
  • kiirt, kiöl

kerekedik1

ige
  • csucsorodik, csücsörödik
  • hízik, gömbölyödik, terebélyesedik
  • kialakul, befejeződik, tökéletesedik

kiolvas

ige
  • kiles, kipuskáz (bizalmas)
  • kibetűz, kisilabizál
  • végigolvas
  • kiérez, kikövetkeztet, sejt, gyanít
  • megjósol
  • (régies): számlál, kioszt, kiad
  • (tájnyelvi): megszámol

leönt

ige
  • ráönt, lelocsol
  • leforráz
  • leszűr, lefolyat, lecsurgat, dekantál (szaknyelvi)
  • megiszik, lecsúsztat, felhajt, lehajít, felhörpint, lehörpint, bekap, benyakal (bizalmas), bepuszil (szleng), ledönt (bizalmas), legurít (szleng)

kígyóvonal

főnév
  • hullámvonal, szerpentin (idegen)
  • meander (idegen)

ízzé-porrá

határozószó
  • apróra, darabokra, szilánkokra, pozdorjává, ripityára, miszlikbe (bizalmas), porodos-porrá (régies), rapityára (tájnyelvi)

kísérleti

melléknév
  • tudományos, tapasztalati, kutatási, vizsgálati, empirikus, experimentális (idegen), teszt-, kémleleti (régies)
  • vizsgált
  • próbaképpeni, időleges, átmeneti, ideiglenes, provizórikus (idegen)

leszed

ige
  • levesz, elvesz, elrak, eltesz
  • lekanalaz, lefölöz, lehaboz
  • szüretel, betakarít, leszemez, letép, begyűjt, kobozol (tájnyelvi)
  • (szőrt): leborotvál, levág, lenyír, lehúz (bizalmas)
  • lesegít
  • lelő, lekap (bizalmas), lepuffant (bizalmas)