csicsóka szinonimái

főnév
  • csókapityóka, csókarépa, kocirépa, pucokrépa, földialma (régies), tótrépa (régies), pityóka (tájnyelvi)
  • krumpli, burgonya

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

túl2

határozószó
  • túlságosan, nagyon, szerfelett, szerfölött, felettébb, fölöttébb

bitorol

ige
  • kisajátít, megkaparint, uzurpál (idegen), bitangol (tájnyelvi)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a csicsóka szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

civil

melléknév
  • polgári, magán

betábláz

ige
  • megterhel, ráterhel, elnehezít (régies), betabuláz (régies), intabulál (régies), bekebelez (régies)
  • (időt): lefoglal, beoszt, beütemez

bemárt

ige
  • belemerít, alámerít, benedvesít, átitat, beáztat, bevizez
  • (bizalmas): befeketít, megrágalmaz, bevádol, hírbe hoz, rossz hírbe kever, áskálódik, beárul, felad, besúg, eláztat (bizalmas), fúr (bizalmas), bemószerol, benyálaz (szleng)

átírás

főnév
  • átmásolás, tisztázás, másolat, kópia, tisztázat
  • transzliteráció (idegen), transzliterálás (idegen), transzkripció (idegen), transzkribálás (idegen), sifrírozás (szaknyelvi)
  • átfogalmazás, átdolgozás, javítás, változtatás, stilizálás
  • átirat, átdolgozás, feldolgozás, adaptálás, adaptáció (idegen), parafrázis

csecsemő

főnév
  • újszülött, kisbaba, baba, bébi (bizalmas), pólyás, pólyás baba, pólyabeli (tájnyelvi), csecsszopó, szopós (régies), bölcsős gyerek (tájnyelvi), kisded, pici, csöppség, kicsi, kicsike

dinamikus

melléknév
  • mozgékony, lendületes, élénk, energikus, tetterős, aktív, agilis, erőteljes, határozott

közfeltűnés

főnév
  • megdöbbenés, közfelháborodás

akasztófáravaló

főnév
  • gonosztevő, gazember, gazfickó, lator, akasztófavirág, akasztófa címere, kötnivaló (tájnyelvi), kötélrevaló (tájnyelvi), akácfáravaló (tájnyelvi), akasztófa-rángató

afelé

határozószó
  • arra, oda, amarra, abba az irányba

alkonyodik

ige
  • alkonyul, bealkonyul, esteledik, sötétedik, besötétül, homályosodik, szürkül, éjjeledik, estellik (régies), hankalodik (tájnyelvi), honkorodik (tájnyelvi) Sz: leszáll az alkony; leszáll az este; lemenőben a nap; lenyugszik a nap; a nap nyugovóra tér; vajasára ér a nap; leáldozik a nap ; leszentül a nap

domínium

főnév
  • földbirtok, birtok, uradalom, jószág, latifundium (szaknyelvi)
  • (régies): tartomány, provincia, társország, gyarmat (régies)

elállít

ige
  • megszüntet, megállít, megakaszt, feltartóztat, véget vet
  • lemondat, (szándékától) eltérít
  • (tájnyelvi): elszegődtet, beszervez, beszerez

feljelent, följelent

ige
  • elárul, beárul, felad, bevádol, besúg, bejelent, beköp (szleng), feldob (szleng), lebuktat (szleng), vamzol (szleng), denunciál (idegen)

emberül

határozószó
  • derekasan, becsületesen, tisztességesen

csík

főnév
  • sáv, stráf (bizalmas), pászta (tájnyelvi), örv (szaknyelvi), vonal, vonás, szalag
  • (tájnyelvi): metélt tészta, metélt, mácsik (tájnyelvi)
  • (szleng): hímvessző

cink

főnév
  • horgany (szaknyelvi)
  • (szleng): alakoskodás, gazság, gaztett

de II.

kötőszó
  • ám, ámde, ámbár, azonban, csak, csakhogy
  • ellenben, viszont, ezzel szemben, egyébként, pedig, viszontag (régies), pediglen (régies)
  • hanem
  • mégis, mégiscsak, azért, mindamellett, mindazonáltal
  • és
  • dehogynem

elvakít

ige
  • (fény): elkápráztat
  • elszédít (bizalmas), megszédít (bizalmas), elkábít, elbódít, elámít, félrevezet, rászed, megtéveszt, tévedésbe ejt

csodál

ige
  • gyönyörködik, megcsodál, ámul-bámul, álmél (régies), szájat tát (bizalmas)
  • bámul, tisztel, imád, bálványoz, felnéz (valakire), rajong (valakiért), adorál (régies), respektál, hódol, hasra esik (valaki előtt) (bizalmas), odáig van (valakiért)
  • csodálkozik, furcsáll

bevágódik

ige
  • becsapódik, becsukódik
  • (kötelék): bemélyed, benyomódik
  • beesik, bezuhan
  • (bizalmas): behízelgi magát, megkedvelteti magát, kegyeibe férkőzik (valakinek), belopja magát a szívébe (valakinek), benyalja magát (szleng)

derű

főnév
  • napsütés, napfény, verőfény, világosság, ragyogás, csillogás
  • derültség, megelégedettség, jókedv, vidámság, élénkség, életkedv, elevenség, életöröm, ujjongás, boldogság
  • jókedv, vígság, derültség, nevetés, kacagás

embercsoport

főnév
  • tömeg, népség, sokaság, népréteg, embersereg, nyáj (pejoratív), csürhe