bordó szinonimái
melléknév, főnév
- bordóvörös, bordópiros, borvörös, sötétvörös, sötétpiros, meggyszínű, meggyvörös, meggypiros, lilásvörös, céklavörös, bíborpiros
További hasznos szavak a szinonimaszótárból
gátol
ige
- akadályoz, hátráltat, fékez, nehezít, megakaszt, feltart, feltartóztat, gátat vet (valaminek), akadályokat gördít elé, útját állja, útjába áll, útban van, láb alatt van, visszavet, zseníroz (bizalmas)
- ellenez, tilt
- visszafojt, elfojt, elnyom, visszatart, feszélyez, retardál (idegen)
bibi
főnév
- (bizalmas): seb, sérülés, sebesülés, szúrás, sebhely, horzsolás, zúzódás, fakadékocska (régies)
- (bizalmas): bibe, akadály, baj, bökkenő, nehézség, gát, torlasz, galiba
aktus
főnév
- cselekedet, cselekvés, tett, eljárás, művelet
- közösülés, szeretkezés, koitusz (szaknyelvi), dugás (szleng), kefélés (szleng), baszás (durva)
- (régies): felvonás
cirkál
ige
- köröz, körüljár, végigjár, bejár
- ólálkodik, settenkedik, bolyong, jön-megy, firkál (tájnyelvi)
kiszínez
ige
- kifest, kimázol, kipingál (bizalmas), kidekorál, cifráz (tájnyelvi)
- szépít, élénkít, tarkít, kibővít, kiegészít, hozzátesz, árnyal, részletez, felnagyít, eltúloz, felfúj, feltupíroz, túlhangsúlyoz, sarkít, kiemel
csapás1
főnév
- ütés, vágás, suhintás, sújtás, ütleg, pofon
- baj, sorscsapás, szerencsétlenség, megpróbáltatás, megrázkódtatás, balszerencse, istenverése (tájnyelvi), istencsapása (tájnyelvi), hányattatás, viszontagság, kataklizma (idegen), balsors, balvégzet (régies), tragédia, katasztrófa, krach (régies), átoksúly (régies), vész (régies), veszedelem (régies), kalamitás (régies)
- (régies): büntetés, ostorozás
erőltetett
melléknév
- megerőltető, hajszolt, megfeszített, feszített
- erőszakolt, kényszeredett, csinált
- mesterkélt, természetellenes, hajánál fogva előráncigált, légből kapott, mondvacsinált
elgémberedik
ige
- elmerevedik, elérzéketlenül, elzsibbad, megmered, megmacskásodik (tájnyelvi), elerőtlenedik
bornemissza
melléknév
- antialkoholista, vízivó, vízissza (régies), absztinens (választékos), önmegtartóztató, mértékletes, józan
büszke
melléknév
- önérzetes, magabiztos, öntudatos, magabízó (választékos)
- (valakire, valamire): nagyra van (valamivel), dagad a büszkeségtől
- kevély, gőgös, dölyfös, rátarti, rátartós (tájnyelvi), hetyke, kivagyi, fennhéjázó, felfuvalkodott, pökhendi, karót nyelt, nyársat nyelt, arrogáns, hencegő, felvágós, elbizakodott, pöffeszkedő, nagymellű, hivalkodó, kérkedő, beképzelt, önelégült, önhitt, öntelt, fölényes, leereszkedő, nagyképű, páváskodó, elbízott, begyes (tájnyelvi), kitarti (tájnyelvi), gangos (tájnyelvi) Sz: a bíró kocsisa sem kevélyebb nála; feltartja az orrát, mint a zámolyi borjú; fenn hordja a fejét; fenn van a lován, létrát kell tenni melléje, hogy leszállhasson; kevély, mint a kanpáva; kevély, mint a pulykakakas; nagy mellel van; neki a bíró is csak fitty; nem hajlik a dereka; rátartja magát, mint a mécs; úgy feszít, mint két malac egy zsákban
- (régies): délceg, nyalka, kényes (tájnyelvi)
- emelkedett, magasztos, méltóságteljes, fenséges, fejedelmi, uralkodói, fennkölt
- nagyratörő, nagyralátó
élés
főnév
- létezés, élet, fennmaradás
- (régies): étel, élelem, élemény (régies), eledel, eleség, étek, ennivaló
- (tájnyelvi): gabona, búza, élet (tájnyelvi)
bölcsész
főnév
- (régies): filozófus, bölcselő, gondolkodó
- bölcsészhallgató, bölcsészettan-hallgató, filosz (bizalmas), filozopter (idegen)
baklövés
főnév
- melléfogás, tévedés, hiba, balfogás (választékos), kisiklás, gikszer (bizalmas), ügyetlenség, ballépés, botlás, tapintatlanság, elszólás, baki (bizalmas), elnézés, meggondolatlanság, blamázs, malőr (bizalmas), blama (bizalmas), fals, gaff (régies)
cici
főnév
- (bizalmas): mellbimbó, emlőbimbó
- mell, kebel, emlő, begy (bizalmas), didi (bizalmas), csecs, csöcs (durva), tőgy (durva), tejcsárda (szleng), tejcsarnok (szleng), didkó (szleng), duda (szleng), lökhárító (szleng), csucsuka (tájnyelvi)
elfogult
melléknév
- részrehajló, szubjektív, pártos (régies), előítéletes, tendenciózus (választékos), kivételező, diszkriminatív (választékos), igazságtalan, szemellenzős, szűk látókörű, elvakult, korlátolt
- (régies): elfogódott