betegszállító szinonimái
főnév
- mentőautó, mentő (bizalmas), beteghordó
További hasznos szavak a szinonimaszótárból
kimerítő
melléknév
- bőséges, részletes, részletező, tartalmas, terjedelmes, alapos, beható, átfogó, teljes, hiánytalan, tökéletes, mindenre kiterjedő, mindent felölelő, exhausztív (idegen)
- nehéz, fárasztó, fáradságos, vesződséges, megterhelő, megerőltető, idegölő, idegfeszítő, elgyengítő, lankasztó, elcsigázó, próbára tevő, strapás (bizalmas), kidöglesztő (durva)
megváltozik
ige
- átalakul, átváltozik, módosul, megfordul, átfordul (tájnyelvi), elmásul (tájnyelvi), eltér, változik(régies)(tájnyelvi)
árjegyzék
főnév
- árlista, katalógus, árszabás, díjszabás, díjjegyzék, tarifa, költségjegyzék, lajstrom (régies)
- árlap, ártábla
- (régies): számla
bömböl
ige
- bőg, üvölt
- (ágyú): morajlik, zúg, dörög
- bőg, ordít, óbégat, bőköl (tájnyelvi), koákol (tájnyelvi)
bunyó
főnév
- (szleng): verekedés, csetepaté, cséplés, csihipuhi, bántalmazás, ütlegelés, püfölés, összetűzés, pofozkodás, tusakodás, birkózás, balhé (szleng), hepaj (szleng), haddelhadd
- (szleng): verés, ütleg, hirig (szleng), ruha (szleng), zakó (szleng), gyepa (szleng)
- (bizalmas): ökölvívás, öklözés, boksz, bokszmérkőzés, bokszmeccs
csendes, csöndes
melléknév
- hangtalan, hallgatag, néma, zajtalan, nesztelen, lecsitult
- háborítatlan, békés, nyugalmas, nyugodt, eseménytelen
- (hang): fojtott, elhaló, tompított, halk, suttogó
- szófukar, szótlan, szűkszavú, kevés beszédű, hallgatag, sima
- szerény, szolid, szende, szelíd, visszahúzódó, tartózkodó, jámbor, együgyű, sziszimuszi (tájnyelvi), bószmók (tájnyelvi), kukumusz (tájnyelvi), gönye (tájnyelvi), hamvába holt
eltérés
főnév
- elhajlás, elkanyarodás, elkalandozás, divergencia (szaknyelvi), diverzió (idegen), deviáció (szaknyelvi)
- különbség, különbözés, különbözőség, differencia, diszparitás (szaknyelvi)
bolond I.
melléknév
- őrült, gyengeelméjű, elmebeteg, elmebajos, tébolyult, eszelős, eszeveszett, eszement, zavart elméjű, féleszű, félkegyelmű, tébolyodott, agyalágyult, beszámíthatatlan, háborodott, hibbant, hülye, hígvelejű, agyatlan, ütődött (bizalmas), pszichopata (szaknyelvi), rögeszmés, mániás, bogaras, dilis, dilinyós (bizalmas), esztelen, eszetlen, eszeficamodott, együgyű, mafla, kótyagos, botor, badar, hóbortos, hőbörödött (tájnyelvi), idétlen, zagyva, kerge, csajbókos (tájnyelvi), kolontos (tájnyelvi), félcédulás, félnótás, félnadrág, flepnis (bizalmas), sügönye (bizalmas), rigolyás, kretén, flúgos (szleng), lökött (szleng), nyomott, nyomi (szleng), sügér, bohó (régies), füves (régies), golyós (szleng), balyóka (tájnyelvi), bódi (tájnyelvi), csába (tájnyelvi), csánbókos (tájnyelvi), csuba (tájnyelvi), dideli (tájnyelvi), kanyókás (tájnyelvi), bődült (tájnyelvi) Sz: Alföldön zarándokoskodik az esze; anyja hasában sem volt esze; baj van a káptalanban; beírták a bolondok könyvébe; bolond fáról puffant; bolondgombát evett; disznón keres gyapjút; elment a jó dolga; elszalasztotta az eszét; forgószél van a fejében; hat pénteken se jöhet eszére; hiányzik egy deszkája; hol okos, hol bolond; kivették a kerekét; kóvályog az esze; lágyára esett a sulyok; legelni küldte az eszét; Lipótmezőre való; lóg egy dongája; maszlagot evett; mind esze, mind mesze; mindig kuckóban ül, még sincs otthon; motoz van a fejében, mint a bolond birkának; nem talál útjára az esze; nem tud eszével számot vetni; nincs ki egészen; nincs ki húszra; nincs ki neki a kupa; nincsenek otthon nála; odahaza felejtette az eszét; olyan ember, aki a meszet issza meg tej fejében; olyan, mint aki az ablakfával elszaladt; olyan, mint akitől az Isten őrizzen; se tű, se cérna; visszára beszél
- értelmetlen, meggondolatlan, hebehurgya, hebrencs (tájnyelvi)
- (ötlet): képtelen, komikus, ésszerűtlen, fura, furcsa, különös, szokatlan, valószínűtlen, abszurd, groteszk
ás
ige
- felás, váj, kotor, túr, feltúr, kimélyít, mélyeszt (tájnyelvi), kiváj, forgat (földet), ürepít (régies)
- kiás, bányászik, kihantol, exhumál, előkapar(régies)
- elás, elhantol (választékos), elföldel, eltemet
- feltár
egyidős
melléknév
- egykorú, azonos korú, kortárs, egyívású, egykorbeli (tájnyelvi), egykeletű (tájnyelvi), egybeli (tájnyelvi), egyját (tájnyelvi), egykorács (tájnyelvi), egykorású (tájnyelvi)