betegszállító szinonimái

főnév
  • mentőautó, mentő (bizalmas), beteghordó

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

jellem

főnév
  • természet, beállítottság, karakter, vérmérséklet, alkat, lelkület
  • személyiség, jellemesség, gerinc, erkölcs

előszeretet

főnév
  • részrehajlás, elfogultság, elvakultság, kivételezés, különbségtétel, vonzalom, vonzódás, kedvelés, rokonszenv, fogékonyság, hajlandóság, jóindulat, lelkesedés
  • (előszeretettel): szívesen, örömmel, örömest
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a betegszállító szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

belep

ige
  • ellep, befed, betakar, bevon, beborít, körülvesz
  • benő, befut, befolyik

árjegyzék

főnév
  • árlista, katalógus, árszabás, díjszabás, díjjegyzék, tarifa, költségjegyzék, lajstrom (régies)
  • árlap, ártábla
  • (régies): számla

analógia

főnév
  • hasonlóság, hasonlatosság, hasonneműség, egyezés, rokonság, megfelelés, párhuzam

bereteszel

ige
  • bezár, berigliz, becsuk, befergettyül (tájnyelvi), bezárol (tájnyelvi)

bömböl

ige
  • bőg, üvölt
  • (ágyú): morajlik, zúg, dörög
  • bőg, ordít, óbégat, bőköl (tájnyelvi), koákol (tájnyelvi)

kigombol

ige
  • kikapcsol, szétnyit, szétkapcsol, kinyit, kibont
  • (tájnyelvi): elver, megver

bunyó

főnév
  • (szleng): verekedés, csetepaté, cséplés, csihipuhi, bántalmazás, ütlegelés, püfölés, összetűzés, pofozkodás, tusakodás, birkózás, balhé (szleng), hepaj (szleng), haddelhadd
  • (szleng): verés, ütleg, hirig (szleng), ruha (szleng), zakó (szleng), gyepa (szleng)
  • (bizalmas): ökölvívás, öklözés, boksz, bokszmérkőzés, bokszmeccs

csendes, csöndes

melléknév
  • hangtalan, hallgatag, néma, zajtalan, nesztelen, lecsitult
  • háborítatlan, békés, nyugalmas, nyugodt, eseménytelen
  • (hang): fojtott, elhaló, tompított, halk, suttogó
  • szófukar, szótlan, szűkszavú, kevés beszédű, hallgatag, sima
  • szerény, szolid, szende, szelíd, visszahúzódó, tartózkodó, jámbor, együgyű, sziszimuszi (tájnyelvi), bószmók (tájnyelvi), kukumusz (tájnyelvi), gönye (tájnyelvi), hamvába holt

eltérés

főnév
  • elhajlás, elkanyarodás, elkalandozás, divergencia (szaknyelvi), diverzió (idegen), deviáció (szaknyelvi)
  • különbség, különbözés, különbözőség, differencia, diszparitás (szaknyelvi)

egymillió

számnév
  • millió, töményezer (régies)

beterjeszt

ige
  • benyújt, prezentál, bead
  • előterjeszt, előad

beleharap

ige
  • megharap, ráharap (valamire), belekap, belemar
  • (láng): belekap

bolond I.

melléknév
  • őrült, gyengeelméjű, elmebeteg, elmebajos, tébolyult, eszelős, eszeveszett, eszement, zavart elméjű, féleszű, félkegyelmű, tébolyodott, agyalágyult, beszámíthatatlan, háborodott, hibbant, hülye, hígvelejű, agyatlan, ütődött (bizalmas), pszichopata (szaknyelvi), rögeszmés, mániás, bogaras, dilis, dilinyós (bizalmas), esztelen, eszetlen, eszeficamodott, együgyű, mafla, kótyagos, botor, badar, hóbortos, hőbörödött (tájnyelvi), idétlen, zagyva, kerge, csajbókos (tájnyelvi), kolontos (tájnyelvi), félcédulás, félnótás, félnadrág, flepnis (bizalmas), sügönye (bizalmas), rigolyás, kretén, flúgos (szleng), lökött (szleng), nyomott, nyomi (szleng), sügér, bohó (régies), füves (régies), golyós (szleng), balyóka (tájnyelvi), bódi (tájnyelvi), csába (tájnyelvi), csánbókos (tájnyelvi), csuba (tájnyelvi), dideli (tájnyelvi), kanyókás (tájnyelvi), bődült (tájnyelvi) Sz: Alföldön zarándokoskodik az esze; anyja hasában sem volt esze; baj van a káptalanban; beírták a bolondok könyvébe; bolond fáról puffant; bolondgombát evett; disznón keres gyapjút; elment a jó dolga; elszalasztotta az eszét; forgószél van a fejében; hat pénteken se jöhet eszére; hiányzik egy deszkája; hol okos, hol bolond; kivették a kerekét; kóvályog az esze; lágyára esett a sulyok; legelni küldte az eszét; Lipótmezőre való; lóg egy dongája; maszlagot evett; mind esze, mind mesze; mindig kuckóban ül, még sincs otthon; motoz van a fejében, mint a bolond birkának; nem talál útjára az esze; nem tud eszével számot vetni; nincs ki egészen; nincs ki húszra; nincs ki neki a kupa; nincsenek otthon nála; odahaza felejtette az eszét; olyan ember, aki a meszet issza meg tej fejében; olyan, mint aki az ablakfával elszaladt; olyan, mint akitől az Isten őrizzen; se tű, se cérna; visszára beszél
  • értelmetlen, meggondolatlan, hebehurgya, hebrencs (tájnyelvi)
  • (ötlet): képtelen, komikus, ésszerűtlen, fura, furcsa, különös, szokatlan, valószínűtlen, abszurd, groteszk

egy-egy

számnév
  • egynéhány, egyik-másik, olyik (választékos), egyik-egyik (tájnyelvi)

bibliai

melléknév
  • biblikus, szentírási, szentírásbeli
  • matuzsálemi (kor)

ás

ige
  • felás, váj, kotor, túr, feltúr, kimélyít, mélyeszt (tájnyelvi), kiváj, forgat (földet), ürepít (régies)
  • kiás, bányászik, kihantol, exhumál, előkapar(régies)
  • elás, elhantol (választékos), elföldel, eltemet
  • feltár

borsfű

főnév
  • borsika, borsikafű, csombor

egyidős

melléknév
  • egykorú, azonos korú, kortárs, egyívású, egykorbeli (tájnyelvi), egykeletű (tájnyelvi), egybeli (tájnyelvi), egyját (tájnyelvi), egykorács (tájnyelvi), egykorású (tájnyelvi)