őrületes szinonimái
melléknév
- szörnyű, elképesztő
- nagyarányú, nagyfokú, nagymértékű, szédületes, bámulatos
További hasznos szavak a szinonimaszótárból
nagyhangú
melléknév
- nagyszájú, harsány, szájas (pejoratív), szájtépő (bizalmas), hangoskodó, bőtorkú (tájnyelvi), hangzatos (régies), duhaj, nagyképű, fontoskodó, arrogáns
- lármás, zajos, hangos, kiabáló
- demagóg
mulatságos
melléknév
- mulattató, nevettető, szórakoztató, kacagtató, tréfás, vicces, humoros, szellemes, komikus, mókás, bohókás, jópofa
- furcsa, különös, groteszk, muris (bizalmas), fura, bizarr, képtelen
megszól
ige
- leszól, becsmérel, befeketít, kibeszél, kipletykál (bizalmas), ócsárol, lepocskondiáz, megszapul (tájnyelvi), leugat (régies), elgáncsol (tájnyelvi), simfel (bizalmas), rempel (régies), szűr-szapul (régies) Sz: rossz hírét költi; szájára vesz; más pendelyét mossa; köszörüli a nyelvét (valakin)
markol
ige
- fog, szorít, tart
- megmarkol, megragad
- markolász, maricskál (tájnyelvi), markász (tájnyelvi)
magasröptű
melléknév
- magasztos, magas, fennkölt, fenséges, emelkedett, átszellemült, szárnyaló, szublimis (idegen)
megbolondul
ige
- megőrül, megzavarodik, megháborodik, becsavarodik (bizalmas), bedilizik (bizalmas), meghabarodik (tájnyelvi), megbomlik (választékos), meghibban, meggárgyul (tájnyelvi), megcsábul (tájnyelvi), megbódul (tájnyelvi), meghőbörödik (tájnyelvi), begolyózik (szleng), megbuggyan (szleng), bezsong (szleng), bepörög (szleng) Sz: belénmagot eszik; bomlik a sütnivalója; búcsút vesz az eszétől; elborul az elméje; elmegy az esze; elmennek neki hazulról; kificamodik az esze; lábaszárába szalad az esze; kifut az esze velőstül; megbomlik a kereke; megbomlik az esze; megbomlik az agya; megkapja a dilihoppot; megzavarodott, mint a macska a fiadzás után; moly ette meg a régi eszét; nadragulyát evett
pendely
főnév
- pöndöly (tájnyelvi), alsószoknya, alsóing, fehérnemű, alsórokolya (tájnyelvi), hosszúing (tájnyelvi)
- (régies): pongyola
problematikus
melléknév
- kétséges, vitatható, kétes, bizonytalan, kérdéses, megoldatlan, homályos, eldöntetlen, kialakulatlan, meggondolkoztató, félreérthető, meg nem erősített, ingatag, rendezetlen, ambivalens (idegen)
elválaszthatatlan
melléknév
- elválhatatlan, inszeparábilis (választékos), elkülöníthetetlen, szétválaszthatatlan, megkülönböztethetetlen
szemléletes
melléknév
- kifejező, érzékletes, festői, plasztikus, képszerű
- nyilvánvaló, világos, tipikus, pregnáns (idegen)
sátán
főnév
- ördög, diabolus (idegen), démon, gonosz lélek, rossz lélek, Lucifer, Belzebub
- kísértő, csábító
panaszkodik
ige
- panaszolkodik (régies), panaszol, kesereg, sír-rí, zsörtölődik, morog, zsémbel, sopánkodik, sír (szleng), siránkozik, nyavalyog, óbégat, jajgat, jajong, jajveszékel, nyafog, lamentál (bizalmas), abajog (tájnyelvi), ahékodik (tájnyelvi), sápékodik (tájnyelvi), sápít (tájnyelvi), rinyál (szleng), vernyákol (tájnyelvi), rovázik (szleng) Sz: sok baja van, mint a rossz malomnak
- panaszt tesz, panaszt emel, panasszal él, reklamál, kifogásol
sablonos
melléknév
- sematikus, szokványos, rutinszerű, sablonszerű, közhelyszerű, elcsépelt, banális, szakállas, elnyűtt, megszokott, semmitmondó, triviális, köznapi, mindennapi, rutin
- monoton, lélektelen, egyhangú, gépies
összejátszik
ige
- (valakivel): összedolgozik, összebeszél, összepaktál, paklizik (szleng), konspirál, cimborál, bundázik Sz: összeszűri a levet; egy csuporban kotornak; együtt kártyáznak; egy bográcsba hánynak; egy regét dúdolnak; egymás kezére adnak; egybeszűrik a lencsét; egy lantot pengetnek
naplemente
főnév
- napnyugta, napnyugat (választékos), napszállta, napszállat (régies), napáldozat (régies), napszentület (tájnyelvi), naphajlat (tájnyelvi), alkony, alkonyat, alkonypír, esthajnal (régies), szürkület, esthomály
sarkantyú
főnév
- bökentyű (régies)
- (szaknyelvi): hullámtörő, kőgát, rekesztőgát (szaknyelvi)
- (tájnyelvi): derelyemetélő, derelyemetsző, rádli (bizalmas)
- ösztökélés, ösztönző erő