megbolondul szinonimái
ige
- megőrül, megzavarodik, megháborodik, becsavarodik (bizalmas), bedilizik (bizalmas), meghabarodik (tájnyelvi), megbomlik (választékos), meghibban, meggárgyul (tájnyelvi), megcsábul (tájnyelvi), megbódul (tájnyelvi), meghőbörödik (tájnyelvi), begolyózik (szleng), megbuggyan (szleng), bezsong (szleng), bepörög (szleng) Sz: belénmagot eszik; bomlik a sütnivalója; búcsút vesz az eszétől; elborul az elméje; elmegy az esze; elmennek neki hazulról; kificamodik az esze; lábaszárába szalad az esze; kifut az esze velőstül; megbomlik a kereke; megbomlik az esze; megbomlik az agya; megkapja a dilihoppot; megzavarodott, mint a macska a fiadzás után; moly ette meg a régi eszét; nadragulyát evett
További hasznos szavak a szinonimaszótárból
szokás
főnév
- hagyomány, tradíció, megszokás, közszokás, gyakorlat, úzus (régies), divat, módi, konvenció (szaknyelvi)
- cselekvésmód, habitus, allűr (idegen), tempó, modor, manír (idegen), életmód
fecseg
ige
- locsog, kotyog, lotyog (bizalmas), lefetyel, traccsol (bizalmas), hadovál (szleng), frecseg, tereferél, cseveg, karattyol (bizalmas), trécsel (bizalmas), diskurál, dumál (szleng), sóderol (szleng), nyomja a sódert (szleng), hasal (bizalmas), csacsog, csiripel (bizalmas), csicsereg, csipog (bizalmas), kerepel (tréfás), kuruttyol (tréfás), vartyog (pejoratív), prittyél (tájnyelvi), kotkodál, lepcsel (tájnyelvi), csanakol (tájnyelvi)
- kárál, szájal, trafikál (régies), csármál (tájnyelvi), prézsmitál (régies), pofázik (durva), pletykál, povedál (szleng)
- szószátyárkodik Sz: a nyelvét koptatja; annyit beszél, mint egy bába; csácsog, mint a szajkó; fehéret köp, mint a prépost; gágog, mint a lúd; jár a nyelve, mint a forgó rokka; jár a szája, mint a nagypénteki kereplő; jár a nyelve, mint a cséphadaró; jár a szája, mint a szélkelep; jár a kereke; jár a szája, mint a bécsi kofának; jár a szája, mint a réce segge, mikor a jégen megcsúszik; mindig rotyog, mint a kásás fazék; mindig jár a szája, mint az üres malom; ontja a szót; sokat darál; szapora malom sokat darál; szaporítja a szót; úgy jár a szája, mint a kacsa farka; üres szalmát csépel
- kibeszél, elmond, elárul, kikotyog (bizalmas), elpofáz (durva), köp (durva)
mama
főnév
- édesanya, anya, anyu, anyuka, anyuska, anyuci, muter (szleng), muti (bizalmas), nyanyika (tájnyelvi)
- néni, öregasszony, öreganyó, mámi, mamuska, nyanya (szleng)
kulturált
melléknév
- civilizált, művelt, kifinomodott, kifinomult, pallérozott, csiszolt, finom, iskolázott, tanult, képzett
klassz
melléknév
- (szleng): kitűnő, elsőrangú, nagyszerű, remek, pompás, felséges, mennyei, isteni, csodás, óriási, príma, fasza (szleng), kassa (szleng), NB I-es (szleng), derék, belevaló (bizalmas), keménykötésű, stramm (bizalmas)
mázol
ige
- fest, beken, bevon (valamivel), pamacsol (bizalmas), ken-fen, kiszínez, pingál, maszatol, ecsetel, pacsmagol, kencefencél (tájnyelvi)
- (bizalmas): odacsap, odavág
megrágalmaz
ige
- meggyanúsít, bemocskol, befeketít, megvádol, bevádol, besároz, bepiszkol, leránt, eláztat (bizalmas), meghurcol, meggyaláz, megbecsmél (tájnyelvi), becsületébe gázol, sárral dobál, hírbe hoz, áskálódik Sz: kígyót-békát kiált rá; veszett nevét költi; csorbát ejt a becsületén; cégérré teszi; a nyelvén hordja
kéregető
melléknév, főnév
- alamizsnás, koldus, kolduló, somfordi (tájnyelvi), sunda, tarháló (szleng), pumpoló (szleng), tarhás (szleng), lejmoló (szleng)
kieszközöl
ige
- kicsinál (bizalmas), kimódol, kitapos, kijár, kiforszíroz, kiesdekel, kihízeleg, kikuncsorog, kiküzd, elintéz, elér, megkap, hozzájut
megszólal
ige
- szóra nyitja a száját, szóra fakad, megszólamlik (tájnyelvi), megszólamodik (tájnyelvi), megtöri a csendet, szólásra emelkedik, megmukkan (bizalmas), megnyikkan (bizalmas), megkukkan (tájnyelvi), rákezdi
- felbúg, felzúg, felharsan, felhangzik, megkondul, megcsendül, megzendül, felzendül (választékos), felsír, megpendül
- megnyilatkozik, megnyilvánul
parányi
melléknév
- parány, pirinyó, mákszemnyi, apró, pici, szemernyi, morzsa, csipetnyi, morzsányi, icurka-picurka, szikra, szikrányi, mikroszkopikus (idegen), miniatűr, mini (bizalmas), liliputi (választékos), infinitezimális (idegen), pöttöm, makulányi (tájnyelvi), cseppnyi, csipi (tájnyelvi), csipszem (tájnyelvi), pirinkó (tájnyelvi)
nyugtáz
ige
- elismer, aláír, szaldíroz (idegen), kiegyenlít, igazol, tudomásul vesz, elfogad, megerősít, visszaigazol
megkésik
ige
- elkésik, késlekedik, késedelmeskedik, várat magára
- elmarad, lemarad, visszaesik, leszakad, megfeneklik
nyilván
határozószó
- kétségkívül, bizonyára, nyilvánvalóan, szemlátomást, természetesen, láthatólag, valószínűleg
- (régies): nyíltan, őszintén
megesik
ige
- megtörténik, előfordul, bekövetkezik, végbemegy, adódik, esetkezik (tájnyelvi)
- (tájnyelvi): teherbe esik, bajba jut, elbukik, úgy marad (bizalmas) Sz: lehull a pártája
nyugalom
főnév
- béke, csend, szélcsend, eseménytelenség, rend, háborítatlanság, harmónia, békesség, nyugvás (választékos), nyugság (tájnyelvi), nyugovás (régies), nyugvópont
- szünet, pauza (idegen), félbeszakítás, veszteglés, tétlenség, semmittevés
- pihenés, nyugodalom (régies), pihenő, megnyugvás, alvás
- nyugodtság, kiegyensúlyozottság, türelem, csigavér (bizalmas), megfontoltság, higgadtság, hidegvér, önuralom, belenyugvás, rendíthetetlenség, lélekjelenlét, nyugi (bizalmas)
- nyugállomány, nyugdíj, penzió (régies)