ős I. szinonimái

melléknév
  • ősi, primitív, ódon, hajdani, archaikus

ős II. szinonimái

főnév
  • ősapa, ősanya, előd, felmenő ági rokon
  • (szleng): apa, szülő

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

nemesít

ige
  • olt, beolt, szemez, keresztez, kitenyészt, oltványoz
  • finomít, tökéletesít, szublimál (szaknyelvi)
  • javít, jobbá tesz
  • nemességre emel, nemesi rangot adományoz (valakinek), nobilitál (idegen), nobilizál (idegen)

fény

főnév
  • fényesség, világosság, világ (tájnyelvi), fényár, fényözön, fénycsóva, fénynyaláb, fénysáv, fénysugár, fényenergia, csillogás, csillám, csillámlás, sziporkázás, tündöklés, tündöklet (választékos), ragyogás, ragyogvány (régies), tűz (drágakőé), glanc (bizalmas)
  • megvilágítás, megvilágosítás, kivilágítás
  • dísz, szépség, pompa, fényűzés, látványosság, parádé
  • derű, öröm
  • (régies): előrehaladás, felvirágzás, siker, dicsőség, tekintély
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a ős szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

orvosság

főnév
  • gyógyszer, patikaszer, szer, medicina (szaknyelvi), ellenszer, medikamentum (régies), csodaszer, panácea (idegen), arkánum (régies)
  • ír, balzsam, flastrom, vigasz, vigasztalás

nagyító II.

főnév
  • nagyítóüveg, nagyítólencse, lupe, górcső (régies), nézőcső (régies)

múltkori

melléknév
  • minapi, nemrégi, tegnapi

megszökik

ige
  • elmenekül, odábbáll, ellopózik, eltűnik, cserbenhagy, angolosan távozik, elpárolog, elszivárog (szleng), eloson, meglép (bizalmas), megpucol (szleng), megugrik (bizalmas), meglóg (bizalmas), lelécel (szleng), elhúz (szleng), megpattan (szleng), télakol (szleng)
  • disszidál, dezertál, dobbant (szleng)
  • elbujdosik, bujdosásnak adja fejét Sz: az ajtó sarkától vesz búcsút; beadja a kanalat; búcsút mond a kapufélfának; egérutat vesz; égve hagyja a mécset; eladta a szőlőföldet; elhúzza a csíkot (szleng); elteszi a riszát; elteszi a kapcát; elviszi a lépet; hozzálát, hogy merre van a kerékvágás; káposztát eszik; kereket old; megrúgja a gyöpöt; nyúlpasszust vált; olajra lép (szleng); pléhre megy; szélről köti a derest; útifüvet köt a talpára
  • kibújik (valami alól)
  • elfolyik, kifolyik
  • elillan

önkritika

főnév
  • önbírálat
  • megbánás, belátás
  • (régies): önismeret, önértékelés

passz

főnév
  • (bizalmas): leadás, átadás, labdaátadás
  • (bizalmas): vége, nincs tovább

marok

főnév
  • tenyér, kéz

magház

főnév
  • magburok, magrejtő (tájnyelvi), ovárium (szaknyelvi), csutka, csuma (tájnyelvi)

kéregető

melléknév, főnév
  • alamizsnás, koldus, kolduló, somfordi (tájnyelvi), sunda, tarháló (szleng), pumpoló (szleng), tarhás (szleng), lejmoló (szleng)

megbotránkoztat

ige
  • visszatetszést kelt, sokkol, megütközést kelt, felháborít, megdöbbent, kihoz a sodrából

penicilus

főnév
  • (régies): tollkés, zsebkés, bicska

profi

főnév, melléknév
  • hivatásos, szakmabeli, professzionista
  • szakszerű, szakképzett, professzionális, gyakorlott, tapasztalt, mesteri, jártas (valamiben)
  • kitűnő, nagyszerű, kimagasló, menő (szleng), nagymenő (szleng), császár (szleng), bajnok (szleng)

elvámol

ige
  • vámkezel, vámol

szemrebbenés

főnév
  • hunyorgás, pislogás, pislantás

sáv

főnév
  • csík, vonal, stráf (bizalmas), szalag, pászta (tájnyelvi), pászma
  • zóna, övezet, szakasz, vidék, terület, térség
  • hullámsáv, frekvenciasáv

ősz1

melléknév
  • őszülő, őszes, fehér, fehéredő, fehér hajú, szürkülő, ősz, ezüstös, ezüstfehér, deres, hófehér, ezüsthajú (választékos), galambősz, őszbe csavarodott (választékos), kenderfehér (tájnyelvi) Sz: a fejéről nyáron sem akar elmenni a hó; a fejéhez verték a liszteszsákot; belepte a dér a fejét; cinteremvirág a fején; hattyú apától, galamb anyától született; holló volt azelőtt, mármost hattyúvá vált; lisztmalomban őrölt; mákos a feje; megfogta a dér a haját; megvirágzott a mandulafa; sokat járt a nyíresbe
  • (választékos): öreg, idős, éltes, agg, vén, koros, élemedett

orientálódik

ige
  • tájékozódik, körülnéz, ismerkedik (valamivel)
  • igazodik (valamihez), irányul (valamerre)

pancser

melléknév, főnév
  • ügyetlen, kétbalkezes, amatőr, műkedvelő, dilettáns, kontár, fakezű, teszetosza (bizalmas), fuser (szleng)

sajnál

ige
  • fájlal, bán, szán, restell, átall, szégyell, rühell, bánkódik
  • sajnálkozik (valakin), szánakozik, együtt érez (valakivel), részvétet érez, részvéttel van
  • kímél, óv, félt, őriz
  • (valakitől valamit): irigyel, fukarkodik, megvon

összeköt

ige
  • egybeköt, összekötöz, megköt, összebogoz, összecsomóz, csomóra köt
  • összeerősít, összekapcsol, egybekapcsol, összecsatol, összefűz, egybekovácsol
  • összeláncol, drótoz, hozzáköt

napos II.

főnév
  • ügyeletes, szolgálatos, vigyázó, szolgálattevő (régies), inspekciós (szaknyelvi)

párbajoz, párbajozik

ige
  • párbajt vív, duellál (régies), verekedik, megverekszik, kiáll, elégtételt szerez

saroglya

főnév
  • taliga, targonca
  • (régies): hordágy
  • gyaloghintó (régies)