örvendezik szinonimái

ige
  • örül, ujjong, örömét leli, örvend, fel van dobva (bizalmas), kiugrik a bőréből

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

névszó

főnév
  • nomen (szaknyelvi)(szaknyelvi)

ábrázat

főnév
  • arc, arculat (régies), orca, kép (bizalmas), fizimiska (bizalmas), fiziognómia (választékos), pofa (durva), pofázmány (szleng), cifferblatt (bizalmas), képes fele (valakinek), pónem (szleng), pofalemez (szleng), pofográfia (régies)
  • (régies): ábra, kép
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a örvendezik szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

orvos

főnév
  • doktor, doki (bizalmas), gyógyász
  • felcser (régies), kirurgus (régies), szanitéc (régies)

nagyít

ige
  • nagyobbít, felnagyít, növel, tágít
  • szélesít, öblösít, kiegészít
  • túloz, tódít, füllent, túlbecsül, felfúj, kiszínez, túljátszik, túlliheg (pejoratív), feltupíroz (bizalmas), elveti a sulykot
  • feldicsér, magas polcra emel, kiemel
  • fokoz
  • súlyosbít, erősít
  • (régies): öregbít

múlt I.

melléknév
  • régi, régmúlt, egykori, hajdani, ódon, ó (választékos), ősi

megszorítás

főnév
  • korlátozás, megkötés, restrikció (szaknyelvi), limitáció (idegen), redukció, záradék
  • módosítás
  • feltétel, fenntartás, kikötés
  • megfogás, megmarkolás

önkívület

főnév
  • kóma, révület, kábulat, eksztázis, elragadtatás, delírium (szaknyelvi), lázálom, transz (idegen), agónia (választékos), paroxizmus (szaknyelvi), hagymáz (régies), eszméletlenség, ájulás, öntudatlanság

pást

főnév
  • (szaknyelvi): (vívásban) küzdőtér, plans (idegen)
  • (tájnyelvi): pázsit, fű, legelő, rást (tájnyelvi), gyepszőnyeg

mármint

kötőszó
  • tudniillik, vagyis, ugyanis, azaz, szóval, úgymint

magaviselet

főnév
  • magatartás, magaviselés (régies), viselkedés, viselkedésmód, élésmód (régies), attitűd, habitus, modor, fellépés, közeledés, közeledésmód, hozzáállás, viszonyulás

kérdőív

főnév
  • űrlap, kérdőlap, blanketta (idegen)

megbosszul

ige
  • bosszút áll, megtorol, megfizet (valamiért), visszafizet (valamiért), elégtételt vesz, elégtételt szerez, revanzsál (régies), visszavág, megtruccol (régies), meglakoltat, visszaad, törleszt

penge

főnév
  • él, pilinga (tájnyelvi), vaskó (tájnyelvi)
  • kard, vas, kés, borotva, borotvapenge, zsilett
  • (szleng) (jelzőként): jó, remek, tökéletes, profi (bizalmas), hozzáértő, rátermett, spíler (szleng), menő (szleng), nagymenő (szleng)
  • (szleng) (jelzőként): kemény, fölényes, éles nyelvű, sziklás (szleng)

professzionista

melléknév
  • hivatásos, profi (bizalmas), szakmai, szakképzett, gyakorlott, tapasztalt, hozzáértő, szakavatott, szakszerű, mesteri, szabályszerű

elváltozás

főnév
  • megváltozás, átváltozás, átalakulás, metamorfózis (szaknyelvi), módosulás
  • rendellenesség, deformálódás, deformáció

szempilla

főnév
  • pilla, szemszőr (régies), pillantó (tájnyelvi)

satrafa

főnév
  • (pejoratív): öregasszony, vénasszony, szipirtyó (pejoratív), hárpia, boszorkány, sárkány, banya (pejoratív), fúria, csoroszlya, satrantyú (tájnyelvi), szatyor (durva)

őslakó

főnév, melléknév
  • bennszülött, őshonos, belföldi, őslakos, autochton (idegen)

óriási

melléknév
  • nagy, hatalmas, óriás, nagyméretű, határtalan, monstre, mérhetetlen, gigantikus, kolosszális (bizalmas), emberfölötti, irdatlan, roppant, behemót, monumentális, eget verő, eget érő, gigászi, horribilis, tetemes, rengeteg, tömérdek, kapitális, bődületes
  • jókora, jelentős, döntő
  • remek, nagyszerű, szuper, pompás, bámulatos, fantasztikus, leírhatatlan, kimondhatatlan, rendkívüli, mesés, szenzációs (bizalmas), elképesztő, fenomenális, szédületes, isteni (bizalmas), klassz (szleng), haláli (szleng), baromi (szleng), oltári (szleng), marha (szleng), disznó (szleng)

páncélos I.

melléknév
  • (szaknyelvi): csontpikkelyű
  • kemény
  • vértes
  • páncélozott

sajátosság

főnév
  • sajátság, jellegzetesség, ismérv, jelleg, ismertetőjel, vonás, jellemvonás, különlegesség, specialitás (idegen), specifikum (idegen), karakter, tulajdonság, attribútum (szaknyelvi)

összekever

ige
  • összevegyít, összekavar, összehabar, összekutyul (bizalmas), összeelegyít, összezamicskál (tájnyelvi)
  • felráz
  • összedobál, felforgat, összezavar
  • összetéveszt, felcserél, elcserél, összecserél, összezavar, összekavar, összezagyvál, összekuszál, összegabalyít, konfundál (választékos)

napóra

főnév
  • árnyékóra (régies)

parázs II.

melléknév
  • heves, égő, szenvedélyes, izzó
  • élénk, éles (vita)
  • (étel): puha, omlós, porhanyós, purzsás (tájnyelvi)
  • (tájnyelvi): silány, sovány

sarlatán

főnév
  • kuruzsló, áltudós, csodadoktor, felcser, vajákos (régies), bűbájos (régies), csodaszerárus (régies)
  • szemfényvesztő, szélhámos, szédelgő, csaló, kókler, svihák (bizalmas)