kérdőív szinonimái

főnév
  • űrlap, kérdőlap, blanketta (idegen)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

ostobaság

főnév
  • butaság, badarság, együgyűség, idiotizmus, nehézfejűség, hülyeség, baromság, korlátoltság, maflaság, tudatlanság
  • zagyvaság, sületlenség, bolondság, értelmetlenség, marhaság (bizalmas), balgaság, botorság, esztelenség, oktalanság, süketség (bizalmas), zöldség (bizalmas), szamárság, ökörség (durva), dőreség
  • képtelenség, őrültség, abszurdum, lehetetlenség, nonszensz

felülkerekedik, fölü

ige
  • legyűr, legyőz, lebír, győzedelmeskedik, diadalmaskodik, győzelmet arat, diadalt arat, diadalt ül, leküzd, erőt vesz (valamin), felülhéjal (tájnyelvi)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a kérdőív szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

karizom

főnév
  • bicepsz, muszkli, béka (bizalmas), malacka (tájnyelvi)

ijesztő

melléknév
  • félelmetes, kísérteties, borzasztó, borzongató, hátborzongató, rémséges, félelmes (régies), rémületes, rémületbe ejtő, rettentő, rettenetes, borzalmas, szörnyű, rémítő, rémes, rémisztő, riasztó, aggodalmat keltő, iszonyatos, iszonytató, vészes, vészterhes, baljós, baljóslatú, hajmeresztő, vérfagyasztó, vérfagylaló (régies)

hűlt

melléknév
  • kihűlt, élettelen, hideg, érzéketlen

hatalmasság

főnév
  • nagyság, monumentalitás, határtalanság, mérhetetlenség
  • nagyúr, kiskirály, kisisten, potentát (régies)

kelletlenkedik

ige
  • vonakodik, húzódozik, fanyalog, ódzkodik

kikér

ige
  • kikönyörög, kihívat, kihozat, kéredztet (tájnyelvi)
  • (kikér magának vmit): tiltakozik (valami ellen)

szemléltet

ige
  • ábrázol, illusztrál, megvilágít, bemutat, megmutat, megjelenít, értelmez, interpretál
  • bizonyít, demonstrál, reprezentál, megerősít

görögkeleti

melléknév, főnév
  • pravoszláv, görög (bizalmas), óhitű, ortodox, orosz (tájnyelvi)

gereblye

főnév
  • gráblya (tájnyelvi), gerábla (tájnyelvi), fogacsos vas (régies)
  • (szleng): fésű, tetűfegyver (szleng)

ellenlábas

főnév
  • vetélytárs, rivális, opponens (szaknyelvi), antagonista (régies), antipodus (választékos), konkurens
  • rosszakaró, ellenség, ellenfél, haragos

gyógyíthatatlan

melléknév
  • menthetetlen, orvosolhatatlan, megváltoztathatatlan, reménytelen, halálos, végzetes, súlyos, rosszindulatú, enyhíthetetlen, inkurábilis (szaknyelvi)
  • élőhalott, magatehetetlen
  • javíthatatlan

kínlódás

főnév
  • fájdalom, szenvedés, nyavalygás, gyötrődés, gyötrelem, vergődés, vívódás, keserv, bánkódás, szorongás, szívfájdalom
  • vesződség, erőlködés, küszködés, küzdelem, fáradság, baj

komponál

ige
  • (versművet): szerez, ír, alkot, létrehoz, költ, szerkeszt
  • összetesz, összerak, összeállít

megdagad

ige
  • feldagad, felduzzad, felpuffad, megduzzad, felpüffed, felfúvódik, dobzik (régies), bedagad, deformálódik, felpöcced (tájnyelvi), meggebed (tájnyelvi)
  • megárad
  • megkel, meggyűlik

legalább

határozószó
  • minimum, minimo calculo (idegen), legkevesebb, testvérek között is, csak
  • legalábbis

kerekes

főnév
  • (régies): kerékgyártó, kerékács (régies), kollár (tájnyelvi), bognár

kapzsi

melléknév
  • mohó, telhetetlen, pénzsóvár, pénzéhes, pénzvágyó, pénzkóros, harácsoló, nyerészkedő, nyereséghajhászó, haszonleső, koncleső, prédaleső
  • zsugori, fösvény, szőrösszívű, cinok (tájnyelvi), kaparkodó (tájnyelvi), harizs (tájnyelvi), bodzsa (tájnyelvi), húzmány (tájnyelvi), zsebrák (régies) Sz: a bika alatt is borjút keres; a tehénből is kihúzná a borjút; a bakot is megfejné; a rákban is faggyút keres; a szúnyogban is hájat keres; a kútágast is megfejné két garasért; a holtakon is adót szedne; az ökör alatt is borjút keres; azt is irigyli, hogy a nap az égen van; egy pénzért Bécsbe hajtaná a tetűt; egy pénzből, ha lehetne, kettőt csinálna; eladná Krisztus koporsóját is; eladná Istenét is; énes ember; igen facsarja a paréjt; inkább a sárba vetem, mint neked adom; jó ágyat vetett magának; kakas alatt tojást keres; kikérné a cigányból is a gyereket; kimarkolja a dohányt más zacskójából, s magáéba teszi; lehúzná a tetűnek is a bőrét, ha valaki megvenné; másnak javán aggódik; még a követ is megnyúzná, ha bőre volna; még a disznóalmot is el akarja adni; még a napot se eresztené másra, ha lehetne; megfejné az ágast is, ha tejet adna; pénzért az ördögnek is aláírná magát; tíz fillérért gyalog kísérné Pestre a békát

kidudorodik

ige
  • kidagad, kiduzzad, kidülled, kimered, kicsüllen (tájnyelvi), kidomborodik, kihasasodik, kiguvad (régies)

lealázó

melléknév
  • megalázó, lealacsonyító, sértő, bántó, megszégyenítő, becstelen, degradáló (idegen)

késlekedik

ige
  • késik, elmarad, késedelmeskedik, piszmog, ányorog (tájnyelvi), csóráz-móráz (tájnyelvi), húz-halaszt, késlődik (tájnyelvi), tétováz, totojáz, halaszt

impulzus

főnév
  • hatás, lökés
  • ösztönzés, indítás
  • (szaknyelvi): mozgásmennyiség

kifullad

ige
  • kidől, kimerül, kifárad, kipurcan (bizalmas), kidöglik (durva) Sz: elpilled, mint a rossz zsiba

lefitymál

ige
  • leszól, lenéz, ócsárol, lekicsinyel
  • kisebbít, alábecsül, bagatellizál (idegen), lekezel