ördögcérna szinonimái

főnév
  • elevengát (tájnyelvi), lícium, semfűsemfa (tájnyelvi)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

jellemtelen

melléknév
  • gerinctelen, elvtelen, tisztességtelen, becstelen, lelkiismeretlen, állhatatlan, megbízhatatlan
  • alávaló, aljas, hitvány, sunyi, csalárd, alattomos, csúszó-mászó, puhány

elkeseredés

főnév
  • szomorúság, fájdalom, bánat, lehangoltság, levertség, rosszkedv, kétségbeesés, reményvesztettség, kedvetlenség, keserűség, csüggedtség, pesszimizmus
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a ördögcérna szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

opponens

főnév
  • bíráló, szakértő
  • ellenfél, ellenlábas, rivális, konkurens, vetélytárs, versenytárs

műszer

főnév
  • eszköz, szerszám, instrumentum (régies), készülék, berendezés, felszerelés, gép, szerkezet, apparátus, szerkentyű (bizalmas), herkentyű (tréfás), masina (bizalmas), bigyó (tréfás), ketyere (bizalmas), kütyü (bizalmas)
  • (szleng): hímvessző, szerszám (szleng), farok (bizalmas), karó (szleng), bot (szleng), lőcs (szleng), fütykös (bizalmas), fütyülő (bizalmas), fütyi (bizalmas), kuki (bizalmas), bille (tájnyelvi), csök (tájnyelvi)
  • (szleng): fecskendő

mosoly

főnév
  • mosolygás, somolygás (bizalmas), bazsalygás (tájnyelvi), nevetés
  • derű, öröm, elégedettség

megsebez

ige
  • megsért, megsebesít, sebet ejt, felsebez, felsért, megmar
  • megrongál, megcsonkít
  • megbánt, feldúl, felzaklat, fájdalmat okoz

öklömnyi

melléknév
  • maroknyi, maréknyi, ökölnyi, ököl nagyságú, kujakomnyi (tájnyelvi), öklömkora (tájnyelvi)
  • apró, pöttöm, morzsányi

paréj

főnév
  • gyom, gaz, laboda (tájnyelvi), lahoda (tájnyelvi)
  • (tájnyelvi): paraj, spenót

malter

főnév
  • habarcs, vakolat

lúdtalp

főnév
  • bokasüllyedés, harántsüllyedés

kénsav

főnév
  • vitriol, hidrogén-szulfát (szaknyelvi)

megalapozatlan

melléknév
  • alaptalan, ok nélküli, légből kapott, jogtalan, jogosulatlan, megokolatlan, indokolatlan, levegőben lógó

patron

főnév
  • töltény, töltés (régies), kapszli (régies), gyutacs (szaknyelvi)
  • robbanótöltet
  • (szaknyelvi): szorítópersely, befogóhüvely
  • (pejoratív): minta
  • séma, sablon

pöffeszkedik

ige
  • páváskodik, hivalkodik, henceg, kevélykedik, kidülleszti a mellét, feszít, fontoskodik, döngeti a mellét, nagyzol, kérkedik, dölyfösködik, adja a nagyot (bizalmas), proccol (bizalmas), dikheckedik (tájnyelvi), fúvászkodik (tájnyelvi), hámfárolódik (tájnyelvi), fújja a pofáját (tájnyelvi)

eltérés

főnév
  • elhajlás, elkanyarodás, elkalandozás, divergencia (szaknyelvi), diverzió (idegen), deviáció (szaknyelvi)
  • különbség, különbözés, különbözőség, differencia, diszparitás (szaknyelvi)

szembeállít

ige
  • szembesít, konfrontál (idegen), szembehelyez, ellentétbe állít
  • összeveszít, egymásnak ugraszt
  • összehasonlít, összevet, egybevet, összefüggésbe hoz, viszonyít

sakkfigura

főnév
  • sakkbábu, bábu, figura

öregbít

ige
  • (hírnevet): növel, gyarapít, nagyobbít
  • bővít, tágít, kiterjeszt, meghosszabbít, kiszélesít, mélyít, vastagít

olvasható

melléknév
  • kivehető, kibetűzhető, áttekinthető, világos, tiszta, rendezett
  • érdekes, olvasmányos, lebilincselő

pacskol

ige
  • paskol, ütöget, csapkod, csapdos
  • pancsol, lubickol, pocskol (tájnyelvi), pamacsol (tájnyelvi)

röhögés

főnév
  • hahotázás, vihogás, kacagás, röhej, nevetés
  • nyerítés (pejoratív), nyikogás (tájnyelvi)

összecsinál

ige
  • (összecsinálja magát): becsinál, bepiszkít, bekakil (bizalmas), beszarik (durva)
  • (bizalmas): összeállít, összeeszkábál, összeszerkeszt

nagykapitalista

főnév
  • nagytőkés, iparmágnás, mágnás, trösztvezér, gyártulajdonos

pap

főnév
  • atya, lelkiatya, lelkipásztor, pásztor, tisztelendő, főtisztelendő, Isten szolgája, sacerdos (szaknyelvi), páter (régies), klerikus (régies), csuhás (pejoratív), fekete szoknyás (tréfás), szoknyás (tréfás)
  • lelkész, tiszteletes, (zsidó) rabbi, (buddhista) bonc, (pravoszláv) pópa, (mohamedán) imám, mollah, müezzin

sajátosság

főnév
  • sajátság, jellegzetesség, ismérv, jelleg, ismertetőjel, vonás, jellemvonás, különlegesség, specialitás (idegen), specifikum (idegen), karakter, tulajdonság, attribútum (szaknyelvi)