röhögés szinonimái

főnév
  • hahotázás, vihogás, kacagás, röhej, nevetés
  • nyerítés (pejoratív), nyikogás (tájnyelvi)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

ángy

főnév
  • asszonyrokon, sógornő, sógorasszony
  • ángyika (tájnyelvi), nagynéni

aludttej

főnév
  • tarhó (tájnyelvi), taroh (régies), szerdék (tájnyelvi)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a röhögés szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

részesedik

ige
  • kap, részesül, jussol (tájnyelvi)

pipogya

melléknév
  • nyimnyám (bizalmas), tehetetlen, hitvány, puha, puhány, bátortalan, gyámoltalan, erélytelen, nyámnyila, alamuszi, katuska (tájnyelvi), tutyimutyi (bizalmas)
  • gyáva, beszari (szleng), majrés (szleng), szívbajos (szleng), kishitű

pendely

főnév
  • pöndöly (tájnyelvi), alsószoknya, alsóing, fehérnemű, alsórokolya (tájnyelvi), hosszúing (tájnyelvi)
  • (régies): pongyola

ölelkezik

ige
  • ölelgetődzik (tájnyelvi), összebújik
  • csókolózik
  • szeretkezik, közösül
  • (valami valamivel): találkozik
  • összefonódik

rokon I.

főnév
  • vérrokon, hozzátartozó, családtag, atyafi (régies), retyerutya (tájnyelvi), vérség (régies) Sz: segge vége (durva)

söpredék

főnév
  • csőcselék, plebs (pejoratív), csürhe, horda (pejoratív), népség, gyülevész, alja, bagázs (bizalmas)
  • (régies): szemét (durva), mocsok, hulladék

némi

névmás
  • egy kevés, kevés, egy kis, pici, valamennyi, valamelyes, csekély, halvány (remény), valami kis, valamicske, egy pici, egy parányi, bizonyos

nagyvonalú

melléknév
  • nagystílű, elegáns, előkelő, nagyvilági, nagyszerű
  • nagyszabású, lendületes, hatalmas
  • bőkezű, adakozó, gavalléros, jótevő, nagylelkű, gáláns (választékos)
  • elnéző, engedékeny
  • előzékeny, készséges, kuláns (régies)

lapkihordó

főnév
  • újságkihordó, újságos, lapkézbesítő
  • lapárusító, rikkancs

nyápic

melléknév
  • gyenge, vézna, nyamvadt, satnya, nyiszlett, csenevész, ványadt, nyiszlett (bizalmas), nyüszüge, vékonydongájú, keszeg (bizalmas), girhes, halnivaló (tájnyelvi)

súg

ige
  • suttog, pustog (tájnyelvi), odasúg, duruzsol, mormol, halkan mond
  • rebeg
  • sejtet, sugall, sugalmaz

széltében-hosszában

határozószó
  • széltében, szerte, mindenütt, mindenfelé, mindenhol, széltibe (tájnyelvi)
  • részletesen, töviről hegyire

fumigál

ige
  • lekicsinyel, lenéz, semmibe vesz, megvet

túllép

ige
  • átlép, túlmegy, átmegy, túljut, túlkel (tájnyelvi)
  • áthág, (szabályt) megszeg, megsért
  • felülemelkedik, túlhalad, túlteszi magát (valamin)

társtalan

melléknév
  • magányos, árva, elhagyatott
  • egyedülálló, független, szabad, facér, szalma

röppen

ige
  • fölrepül, felszáll
  • villan, felvillan

repked, röpköd

ige
  • kóvályog, szálldogál, szálldos, szállong, röpdös
  • ide-oda csapódik, lobog, hullámzik
  • kavarog, pereg
  • (tekintet, pillantás): ugrál, röppen, jár, csapong
  • (kéz): rángatózik, rángatódzik

sikátor

főnév
  • köz, mellékutca, utcácska, átjáró, közle (régies), útcika (régies), zugutca (régies), szegle (régies)
  • zsákutca, kutyaszorító (régies)

tanügy

főnév
  • oktatásügy, iskolaügy

sánta

melléknév
  • mozgássérült, járáshibás (szaknyelvi), bicegő, sántikáló, bicebóca (bizalmas), topa (tájnyelvi), batla (tájnyelvi), böcöri (tájnyelvi), csámpás (tájnyelvi), csötölős (tájnyelvi), döce (tájnyelvi)

poétika

főnév
  • költészettan, verstan, irodalomelmélet

sodródeszka

főnév
  • gyúródeszka, gyúrótábla, nyújtódeszka, lapító (tájnyelvi)

tároló I.

melléknév
  • gyűjtő