érdekeltség szinonimái

főnév
  • elfogultság, érintettség, érdek
  • részvétel, részesedés
  • (régies): érdeklődés

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

haragos I.

melléknév
  • bosszús, bősz, mérges, felindult, dühödt, dühös, ingerült, haragvó, zsémbes, paprikás kedvű, zabos (szleng)
  • indulatos, harapós, morózus, kardcsörtető, neheztelő, veszett, dúló-fúló, ádáz, haragtól izzó, kapcás (tájnyelvi), dorzsanyós (tájnyelvi), durmanyós (tájnyelvi), komparodott (tájnyelvi), darazsas (tájnyelvi) Sz: bokájában is tűz van; közel van a füstje a lánghoz; nehezen köszönt ma neki a nap; rosszul imádkozott; szeme-szája vérzik; széna van a szarván; tűz van a ház közepén; tűzről pattant gesztenye; úgy áll a szeme, mint a vasvilla
  • (természeti jelenség): félelmet keltő, félelmetes, fenyegető

betegszoba

főnév
  • gyengélkedő, kóroda (régies), kórterem, gyengusz (szleng)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a érdekeltség szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

eltol

ige
  • elmozdít, ellök, eltaszít, elnyom, félretol, elgördít
  • elhalaszt, (határidőt) kitol, elodáz, elnapol
  • (bizalmas): elhibáz, elront, elvét, elügyetlenkedik, elfuserál (bizalmas), elpuskáz (bizalmas), elpackáz (bizalmas), elszúr (bizalmas)

elagyabugyál

ige
  • elver, elpáhol, megver, megadjusztál, eldönget, elkalapál (bizalmas), elnáspángol, eltángál, elpüföl, elcsépel, megbunyóz (szleng), laposra ver (bizalmas), kiporol, megrak, helybenhagy

egyenlősdi

főnév
  • egalitarizmus (idegen)

csonkol

ige
  • visszavág, kurtít, nyes
  • levág, eltávolít, amputál (szaknyelvi), reszekál (szaknyelvi)

eminens

melléknév
  • kitűnő, kiváló, élenjáró, kiemelkedő, kimagasló, jeles
  • elsőrendű, fontos

farzseb

főnév
  • hátsó zseb

megvigasztalódik

ige
  • vigaszt talál, vigasztalást talál, kihever, földerül, megvigasztalkodik (tájnyelvi)

bölcselkedik

ige
  • (régies): filozofál
  • okoskodik, elmélkedik, gondolkodik
  • fontoskodik, körülményeskedik, tudálékoskodik

bólongat

ige
  • (tájnyelvi): bólogat, bólingat

bűntett

főnév
  • bűncselekmény, bűn, bűntény, törvényszegés, törvénytelenség, törvénysértés, vétség, vétek, jogsértés, büntetendő cselekmény (szaknyelvi), deliktum (régies), törvénytiprás, jogtiprás, bűnvádi (szleng)

fejteget

ige
  • kifejt, magyaráz, foglalkozik (valamivel), értelmez, taglal, ismertet, tárgyal, kommentál, explikál (szaknyelvi), boncolgat, elemez, vizsgál, részletez, bemutat, leír, disszertál (régies)

feltalál, föltalál

ige
  • felfedez, kitalál, kieszel, kiagyal, kigondol, kimódol
  • (régies): megtalál, rátalál, fellel, rálel, meglel, ráakad, rábukkan, előtalál (tájnyelvi)

házirend

főnév
  • rendtartás, regula (régies), házi szabályok, házi előírások

gonosz I.

melléknév
  • rossz, rosszindulatú, rosszakaratú, rosszlelkű, sötét lelkű, álnok, kemény szívű, szívtelen, kőszívű, ádáz, kegyetlen, méregkeverő, cudar
  • aljas, alávaló, lator, csalárd, gaz, bestye (régies), galád, szadista, brutális, embertelen, pokolravaló, ördögi, sátáni, pokoli, démoni, feketemájú (tájnyelvi), istenverte, infernális (régies), elvetemült Sz: az ördög boronája; az ördög cimborája; egyenként szedegeti ki a szemszőrt; egyenként veregeti ki a zápfogakat; ember bőréből fűzné a bocskorát; emberhússal hájasodik; fától szakadt ember; füstös bottal jár; hét ördög lakik benne; Istentől elrugaszkodott; kutyát szopott, nem anyát; megnyúzza, mielőtt megöli; mézből is mérget szí; nincs lelke, csak párája; nyers, mint a tápéi gyékény; ő is ember, lelkétől megválva; ördög ül a szívén, ott is a közepén; ördöggel határos; pokolravaló; repceszalmán kellene megégetni; rókával bélelt, farkassal prémezett; rossz bordában szőtték; sárkánytejet szopott; talpon áll benne az ördög; tüskére való
  • pajkos, huncut, incselkedő, ingerkedő, fránya (tájnyelvi), ördöngös

érdemel

ige
  • kiérdemel, rászolgál, megszolgál

eltáncol

ige
  • eljár, elrop, ellejt

excentrikus

melléknév
  • különc, különcködő, eredetieskedő, extravagáns, bogaras, hóbortos, szeszélyes, csapongó, szertelen, bizarr, groteszk, különleges, meglepő, rendellenes, szokatlan, abnormális
  • körhagyó (szaknyelvi)

gerinctelen

melléknév
  • gyenge jellemű, befolyásolható, megalkuvó, puha gerincű, csúszó-mászó, jellemtelen, elvtelen, szolgalelkű, köpönyegforgató, puhány, állhatatlan, hitvány, kóciporos (tájnyelvi) Sz: úgy táncol, ahogy fütyülnek; úgy fordul, ahogy a szél fúj; minden nyeregbe illik a segge (durva)

érték

főnév
  • becs, jelentőség, ázsió (választékos)
  • érdem, erény, kvalitás, kiválóság
  • ár, ellenérték
  • értéktárgy, kincs, vagyon, tőke
  • (ember): kiválóság, kitűnőség, gyöngyszem, dísze (valaminek)

elcsépel

ige
  • kicsépel
  • elver, elnáspángol, elpáhol, elfenekel, elagyabugyál, eltángál, elnadrágol
  • (tájnyelvi): elkoptat, elnyű

fájdalomcsillapító II.

főnév
  • analgetikum (szaknyelvi), narkotikum (szaknyelvi), érzéstelenítőszer

gondolatkör

főnév
  • témakör, eszmekör, ideológia