elcsépel szinonimái

ige
  • kicsépel
  • elver, elnáspángol, elpáhol, elfenekel, elagyabugyál, eltángál, elnadrágol
  • (tájnyelvi): elkoptat, elnyű

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

kanyarodik

ige
  • fordul, hajlik, kanyarul, csavarodik (régies), kunkorodik (régies), kankarodik (tájnyelvi), karéjlik (tájnyelvi), kavarodik (tájnyelvi)
  • tekeredik, kígyózik

levág

ige
  • leválaszt, lemetsz, lereszpitel (tájnyelvi), lenyes, lemetél, lenyisszant, lecsíp, lenyiszál
  • leborotvál, leberetvál, lehúz, levesz, leszed, lenyírdes (tájnyelvi)
  • megnyír, lestuccol (szaknyelvi), lefajkol (tájnyelvi)
  • (kenyeret): leszel, lekanyarít, lekaszarint (tájnyelvi)
  • (végtagot): csonkol, amputál (szaknyelvi), leoperál
  • lekaszál, lesarlóz, learat, betakarít, letarol, kiirt
  • (állatot): leöl, leszúr, ledöf, agyonszúr, lebök (bizalmas), leszudorint (tájnyelvi)
  • megöl, elaprít (tájnyelvi)
  • (nagy erővel): lecsap, ledob, lehajít, letaszít, lelök, odacsap, odavág
  • lesújt, leüt
  • (villám): lecsap, beüt
  • (szleng): lehúz (szleng), megbírál, lecsepül, leszapul, lebírál, kritizál (bizalmas)
  • kicikiz (szleng), lecikiz (szleng)
  • (beszédet): rögtönöz, kanyarít, improvizál, nyom (szleng)
  • (szleng): megfej (szleng), megpumpol (szleng), megvág (szleng), megkopaszt (szleng), kunyerál, pumpol (bizalmas), tarhál (szleng)
  • (útról): letér, lefordul, lekanyarodik
  • lerövidít
  • (tájnyelvi): lekaszabol, felkoncol, lemészárol, felmészárol (régies)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a elcsépel szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

egyenjogú

melléknév
  • egyenlő jogú, egyenlő, egyenrangú, emancipált (idegen)

cserszömörce

főnév
  • parókafa, szkumpia, szömörce, szumák, timorfa

csalatkozik

ige
  • csalódik, kiábrándul
  • (régies): megtévelyedik

bizonyítás

főnév
  • megerősítés, alátámasztás, igazolás, indoklás, hitelesítés, tanúság, demonstráció, okfejtés, dokumentáció, argumentáció (idegen), okvetés (régies), érvelés, beigazolás, bizonylat, bizonyíték
  • (tudományos) levezetés

ékesszólás

főnév
  • szónoklás, szónoklat, szótehetség (régies), elokúció (szaknyelvi), elokvencia (szaknyelvi), dikció (szaknyelvi), szavalás, beszédkészség, sváda (bizalmas)
  • szónoklattan, retorika, beszédművészet

elnyomó

főnév
  • agresszor, zsarnok, diktátor, despota, egyeduralkodó, kényúr

magház

főnév
  • magburok, magrejtő (tájnyelvi), ovárium (szaknyelvi), csutka, csuma (tájnyelvi)

bárhonnan

határozószó
  • bármerről, akármerről, akárhonnan, akárhonnét, bárhonnét

babakelengye

főnév
  • babaruha, csecsemőruházat, csecsemőkelengye

bejáratos

melléknév
  • járatos, bennfentes, otthonos, beavatott, általjárós (tájnyelvi), benyalatos (tájnyelvi), benyalós (tájnyelvi), járós (tájnyelvi)

előreláthatólag

határozószó
  • valószínűleg, várhatóan, bizonyára, sejthetően, elképzelhetően

ér2

főnév
  • véredény, aorta (szaknyelvi), véna
  • patak, patakocska, csermely, csergeteg (régies), semlyék (régies), folyadék (régies), folyás (régies)
  • telér
  • rajzolat, erezet, minta, mintázat

gerinc

főnév
  • hátgerinc, gerincoszlop, gernye (tájnyelvi), geréb (tájnyelvi)
  • jellemszilárdság, gerincesség, jellem, állhatatosság, akaraterő, karakter
  • hegygerinc, hegytető, nyereg, hegyhát
  • épületorom, él, tetőgerinc

felröppen, fölröppen

ige
  • felrepül, felszáll, elszáll, kiröppen, felemelkedik
  • (hír): szárnyra kel, terjedni kezd, kiszivárog

elcsúszik

ige
  • elesik, elzuppan (tájnyelvi), elsuvad (tájnyelvi)
  • félrecsúszik, megcsúszik
  • elmozdul, eltolódik, elsiklik, elsikamlik (tájnyelvi), elsínül (tájnyelvi), iszamlik (régies), irongál (tájnyelvi)
  • elmegy
  • botlik, hibázik
  • rajtaveszt, megbukik
  • ráfér, elkél

egybeforr

ige
  • összeforr, egybeolvad, egybeforrad, eggyé forr, összenő, egyesül, összekapcsolódik, összecsatolódik, összeillesztődik, vegyül, elegyedik, keveredik, fuzionál, szövetkezik

elkerget

ige
  • elűz, elzavar, elhajt, elriaszt, elmar, eltaszít, elijeszt, kiseprűz, elkurgat (tájnyelvi), kidob, kitesz, elcsap, kirúg (bizalmas), kiebrudal, eltávolít, kiutasít, száműz, kipenderít, kiteszi a szűrét
  • (gondolatot) elhesseget, (félelmet) eloszlat

felmerül, fölmerül

ige
  • felbukkan, feltűnik, felötlik, felvillan, feldereng, felrémlik, felsejlik, keletkezik, megjelenik, feljön, felszínre kerül, felvetődik, előadódik, előkerül, előfordul, jelentkezik, támad, fakad

életjáradék

főnév
  • évjáradék, tartáspénz, apanázs (régies), élelemdíj (régies)

csipkebokor

főnév
  • csipkefa, csipkerózsa, vadrózsabokor, ebrózsa (tájnyelvi)

ellenvetés

főnév
  • kifogás, ellenszegülés, szembeszállás, tiltakozás, óvás, ellenkezés, apelláta, protestáció (régies), antitézis (szaknyelvi), kontradikció (régies), replika (régies), objekció (régies)

félrehív

ige
  • félreszólít, elszólít, elhív, magához kér