ékes szinonimái

melléknév
  • díszes, dekoratív, szép, gyönyörű, tetszetős, pompás, csinos, takaros, cifra, cicomás, cikornyás, dali (régies), deli (régies), csecsés (régies), diszélyes (régies), ékességes, hímes (régies), sujtásos, sallangos
  • nagyszerű, ragyogó, eklatáns, ékesszóló

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

leég

ige
  • porig ég, elég, tűz martaléka lesz, elhamvad Sz: megeszi a vörös bika
  • (étel): odaég, odakap, odakozmál, lekozmál
  • (szleng): veszít, bukik, tönkremegy, legatyásodik (bizalmas), eladósodik
  • rajtaveszt
  • megszégyenül, felsül, lebőg (szleng), kudarcot vall

szétágazik

ige
  • elágazik, kettéágazik, szerteágazik, széttart, szétiránylik (régies), szétválik, divergál (szaknyelvi), (vélemény) megoszlik
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a ékes szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

ébenfa

főnév
  • ében

csatornatöltelék

főnév
  • csavargó, csőlakó, csöves (szleng), csövező, csövi (szleng), hobó (szleng)

cink

főnév
  • horgany (szaknyelvi)
  • (szleng): alakoskodás, gazság, gaztett

bevezető II.

főnév
  • bevezetés, előszó, előhang, előjáték, nyitány, előbeszéd (régies), introdukció (szaknyelvi), prefáció (idegen), prelúdium (idegen), prológus, preambulum (idegen)

egyházközség

főnév
  • egyház, gyülekezet, hitközség, plébánia, parókia, eklézsia, fára (régies), hívők, nyáj, felekezet

ellenkezés

főnév
  • ellentmondás, ellenvetés, ellenszegülés, ellenállás, szembeszállás, tiltakozás, lázadás, protestálás (választékos), óvástétel, panasz, feleselés, opponálás (szaknyelvi), dac, trucc (bizalmas), kifogásolás

lovagias

melléknév
  • udvarias, előzékeny, figyelmes, tapintatos, szolgálatkész, gáláns, kedves, szívélyes, szíves, segítőkész, készséges, nobilis (idegen)
  • becsületbeli (ügy)

baka

főnév
  • gyalogos, közkatona, talpas (régies), tócsakerülő (tréfás), vitéz (régies), fika (régies), bakancsos (régies)

átszűr

ige
  • megszűr, leszűr, megtisztít, filtrál, derít (szaknyelvi), átsajtol, átszivárogtat (régies), általcsepegtet (régies)
  • átereszt

becsület

főnév
  • becsületérzés (választékos), feddhetetlenség, tisztesség, korrektség
  • kötelességtudás, kötelességérzet, lelkiismeret
  • megbecsülés, renomé (bizalmas), respektus (idegen), presztízs
  • tisztelet, tisztességtudás, illem, illemtudás, illendőség, illedelem, emberség, jóindulat, tisztelés (tájnyelvi), móres (tájnyelvi), reverencia (idegen)

elnyomott

melléknév
  • leigázott, sanyargatott, kizsákmányolt, eltiport, eltaposott, alávetett
  • (érzés, gondolat): tudatalatti (szaknyelvi), tudattalan, öntudatlan, önkéntelen, elfojtott

emelőrúd

főnév
  • feszítőrúd, emeltyű (régies), pájszer (bizalmas)

garasoskodik

ige
  • kicsinyeskedik, fukarkodik, krajcároskodik, smucigoskodik (bizalmas), fösvénykedik, zsugorgat Sz: fogához veri a garast, élére rakja a garast

fellelkesít, föllelk

ige
  • felélénkít, feltüzel, tűzbe hoz, felgyújt, fellobbant, felvillanyoz, elektrizál (idegen), felpezsdít, felhevít, felráz, megindít, rávesz, ösztönöz, stimulál, sarkall, serkent, buzdít, hajt

ekképpen

határozószó
  • ekként, így, ilyenformán, eszerint (régies)

durván

határozószó
  • körülbelül, hozzávetőlegesen, megközelítően, nagyjából, jóformán, cirka (bizalmas)
  • bárdolatlanul, embertelenül, sértőn, nyersen, vadul, gorombán, keményen, kíméletlenül, tapintatlanul

elhallgattat

ige
  • elcsendesít, lecsendesít, elcsitít
  • csendre int, leint, beléfojtja a szót, elnémít, letorkol, lehurrog, letromfol (bizalmas), torkára forrasztja a szót, befogja a pofáját (szleng, durva), betömi a száját Sz: a szájára ül vkinek; lakatot vet a szájára; nyakába kanyarítja a szót; megállítja vkinek a malmát; befalatja vele a szót
  • (szleng): megöl, eltesz láb alól, kinyír (szleng)

felhasznál, fölhaszn

ige
  • elhasznál, elfogyaszt, elkölt, kimerít, felemészt
  • ráfordít, rákölt
  • hasznosít, alkalmaz, értékesít, feldolgoz, igénybe vesz, kiaknáz, utilizál (idegen), fruktifikál (idegen)
  • kihasznál, él (valamivel), hasznára fordít, hasznot húz (valamiből)

elcsen

ige
  • ellop, elidegenít, eltulajdonít, elsinkófál (bizalmas), kölcsönvesz (tréfás), elszed, eloroz, elcsór (szleng), elemel, meglógat (bizalmas), elcsízel (tájnyelvi), elsuvaszt (tájnyelvi), elcsakliz (bizalmas), megcsap (szleng), meglovasít (szleng)

cseppen, csöppen

ige
  • leesik, aláhull, csurran, csippen (tájnyelvi)
  • (valaki valahova): jut, kerül, érkezik

elkanászodik, elkaná

ige
  • elszemtelenedik, elvadul, elkomiszodik, elpimaszkodik, elpofátlanodik

felkínál, fölkínál

ige
  • felajánl, offerál (régies), átnyújt, odaad, nyújt, odanyújt, odatart
  • áldoz, áldozatot mutat be
  • meghirdet