lovagias szinonimái

melléknév
  • udvarias, előzékeny, figyelmes, tapintatos, szolgálatkész, gáláns, kedves, szívélyes, szíves, segítőkész, készséges, nobilis (idegen)
  • becsületbeli (ügy)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

kéretlen II.

határozószó
  • kéretlenül, hívatlanul
  • önként

nimbusz

főnév
  • (választékos): megbecsülés, nagyrabecsülés, közmegbecsülés, köztisztelet, hírnév, tekintély, renomé (bizalmas), reputáció (idegen), respektus (idegen), presztízs, auktoritás (régies), ázsió (régies)
  • dicsfény, glória, fénykoszorú, sugárkorona, aureola (szaknyelvi)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a lovagias szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

lepattan

ige
  • leválik, lepercen (tájnyelvi), leszáll, leperdül, lepereg
  • visszapattan
  • (szleng): elszökik, megszökik, dobbant (szleng), olajra lép (szleng), ellóg (szleng), elpucol (szleng), lekopik (szleng), lelécel (szleng)

köt

ige
  • csomóz, bogoz, hurkol, kötöz, odaerősít, rögzít
  • (tájnyelvi): megront
  • (virágot, csokrot, koszorút) fűz
  • szilárdít, tömörít
  • szilárdul, ragad, összetart
  • ott tart, kényszerít
  • kapcsol (valakihez, valamihez), odaláncol (valakihez)
  • (eskü) visszatart, kötelez
  • (valamihez): függővé tesz (valamitől)
  • (kapcsolatot): létrehoz

koszt

főnév
  • élelmezés, ellátás, gondoskodás
  • étkezés
  • étel, élelem, eleség, táplálék, ennivaló, eledel, elemózsia, harapnivaló, kaja (bizalmas), zaba (bizalmas)

kikiabál

ige
  • lekiabál, kiszól, kiordít, kikurjant, kiüvölt, kikiáltoz (régies), kikurjál (tájnyelvi)
  • (régies): kihirdet, kidobol, kitrombitál
  • elhíresztel, szétkürtöl, elpletykál, kipletykál (bizalmas)

levezetés

főnév
  • elvezetés, csatornázás, kanalizáció (szaknyelvi), kanalizálás (szaknyelvi)
  • bizonyítás, igazolás, következtetés, kikövetkeztetés, okfejtés, származtatás, dedukció (szaknyelvi), deriváció (idegen), szillogizmus (idegen)

megcsinál

ige
  • elkészít, megalkot, létrehoz, megvalósít, kreál, tökél (régies)
  • megjavít, megreparál (régies), helyrehoz, rendbe hoz
  • tataroz, renovál
  • elvégez, kivitelez, megold, megtesz, elkövet, végrehajt, keresztülvisz, befejez, megcselekszik, realizál, eljár, foganatosít

választóvíz

főnév
  • királyvíz (régies), salétromsav, légsav (régies), aqua fortis (idegen)

kar1

főnév
  • brachium (szaknyelvi), jatt (szleng)
  • rúd, nyél, emeltyű (régies)
  • karfa

kádár

főnév
  • bodnár, pintér (régies), hordócsináló (régies), hordógyártó

gang

főnév
  • folyosó, függőfolyosó, körfolyosó, tornác

kémcső

főnév
  • próbacső, epruvetta (szaknyelvi)

megfigyel

ige
  • megnéz, szemügyre vesz, szemlél, tanulmányoz, obszervál (idegen)
  • kémkedik, kikémlel, megszagol, leselkedik, lesben áll, fürkész, kísér, szemmel tart, figyelemmel követ, nyomon követ, fixíroz (bizalmas), megvigyáz (tájnyelvi), megfigyelés alatt tart, kifigyel, felkutat

megszüntet

ige
  • befejez, véget vet, eltöröl, berekeszt, eloszlat, elhárít, kiküszöböl, szupprimál (idegen), érvénytelenít, érvénytelenné tesz, felszámol, likvidál, sztorníroz
  • (fájdalmat): csillapít, enyhít
  • (betegséget): gyógyít, orvosol
  • (vérzést) elállít
  • használaton kívül helyez, hatályon kívül helyez, hatálytalanít, annullál (idegen), betilt
  • félbeszakaszt, szüneteltet, megszakít, felfüggeszt

betegszoba

főnév
  • gyengélkedő, kóroda (régies), kórterem, gyengusz (szleng)

ördögi

melléknév
  • sátáni, diabolikus, félelmetes, pokoli, infernális (régies), démonikus, démoni, kísérteties, gonosz, alvilági, ördöngös
  • kárörvendő, gúnyos

nászajándék

főnév
  • móring (régies), jegyajándék, hozomány

lőfegyver

főnév
  • tűzfegyver, pisztoly, revolver, stukker (szleng), ágyú (szleng), darázs (szleng)

lemondás

főnév
  • megtagadás, renunciáció (idegen), megvonás, rezignáció, elállás, önmegtagadás, áldozat
  • leköszönés, abbahagyás, távozás, visszavonulás
  • leszokás, felhagyás, absztinencia (választékos), aszkézis (idegen)

mássalhangzó

főnév
  • konszonáns (szaknyelvi), főbetű (régies)

nagykorú I.

melléknév
  • cselekvőképes, érett, önjogú, teljes jogú, meglett

magatehetetlen

melléknév
  • tehetetlen, jótehetetlen (régies), élőhalott, cselekvőképtelen, cselekvésképtelen
  • (pejoratív): mamlasz, gyámoltalan, ügyetlen

közelálló

melléknév
  • közeli, bizalmas, meghitt, bensőséges, szoros, szűk, közvetlen

megalkuvó

melléknév
  • opportunista, gerinctelen, elvtelen, defetista (idegen), tranzigens (idegen), konformista, helyezkedő

napozik

ige
  • napfürdőzik (választékos), napfürdőt vesz, sütkérezik, napkúrázik, sütteti a hasát