elbizakodik szinonimái

ige
  • elbízza magát, felbátorodik, felfuvalkodik, elszemtelenedik, elhiszi magát (tájnyelvi) Sz: megnő a taraja; megnő a szarva; nagy lesz a mellénye; fejébe száll a dicsőség; vérszemet kap; elszalad vele a ló; feltette az Orbán süvegét

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

elszán

ige
  • (elszánja magát): eltökél, elhatároz, elhatározza magát, feltesz (valamit), rászánja magát

operáció

főnév
  • műtét, beavatkozás
  • hadművelet, harcmozdulat
  • ügylet, művelet, munkálat
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a elbizakodik szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

egybehangzó

melléknév
  • megegyező, egyetértő, egybecsengő, egybevágó, megfelelő, összevágó, harmonikus, egyöntetű, egységes, összhangzó, hozzáillő, összeegyeztethető, összeférő, egymást fedő, koherens (szaknyelvi), konzisztens (idegen), kongruens (idegen), konkordáns (idegen)

cséplőgép

főnév
  • cséplőmasina (tájnyelvi), masina (tájnyelvi), cséplő (tájnyelvi)

csábítás

főnév
  • csalogatás, édesgetés, kísértés, szédítés, vonzás, csáb, szirénhang (választékos)

birs

főnév
  • birsalma, birsóka (tájnyelvi)
  • birskörte

éhezés

főnév
  • éhség, éhesség, koplalás, éhínség, étlenség, éhkopp, böjt, böjtölés, flamó (szleng), ínség, hét szűk esztendő, táplálékhiány

elmosódik

ige
  • elmállik, szétmállik
  • (írás): elhomályosodik, elhalványul, összefolyik, kifakul, megfakul
  • elhomályosodik, elhomályosul, elhalványodik, elhalványul, ködbe vész, szétfolyik, szürkül, belevész (valamibe), beleolvad (valamibe), elenyészik
  • (emlékkép): elhalványodik, elhalványul, elhomályosodik, elhomályosul, szertefoszlik

maffia

főnév
  • bűnszövetkezet, bűnbanda, klán
  • alvilág

bányalég

főnév
  • sújtólég, bányagáz, fojtólég, durranólég, viheder (régies)

avatott

melléknév
  • jártas, járatos, tapasztalt, hozzáértő, szakértő, szakavatott, hivatásos, profi (bizalmas)

behatás

ige
  • hatás, ráhatás, befolyás, tekintély, súly

előleg

főnév
  • foglaló, felpénz (régies), zálog, biztosíték, letét, előpénz (tájnyelvi)

epekedik

ige
  • eped, epedezik (választékos), sóhajtozik, sóvárog, kíván, kívánkozik, óhajt, áhít, áhítozik, vágyik, vágyódik, vágyakozik, eseng (választékos), él-hal (valamiért), ácsingózik, szomjazik

geológus

főnév
  • (szaknyelvi): földtantudós, geológ (régies)

felragaszt, fölragas

ige
  • fölenyvez, feltapaszt, odaragaszt, ráragaszt, felrak, kasíroz

elborzad

ige
  • megborzad, elszörnyed, eliszonyodik, elretten, égnek áll a haja, égnek mered a haja

egér

főnév
  • házi egér, mezei egér, pocik (tájnyelvi), gözü (tájnyelvi)
  • (lovon): gümő, daganat, duzzanat
  • (szleng): csaló, szélhámos
  • (szleng): gyáva
  • kurzormozgató (szaknyelvi)
  • (noteszgépen) pöcök, pocok (tréfás)
  • (szleng): újonc, kopasz (szleng)

eljárás

főnév
  • bánásmód, intézkedés, ténykedés, cselekvés, közbelépés, beavatkozás, akció, tett, megoldás
  • mód, módszer, művelet, algoritmus (szaknyelvi), szertartás, technika, technológia, know-how (idegen), procedúra, taktika, stratégia, szisztéma
  • nyomozás, vizsgálat

felkutat, fölkutat

ige
  • átkutat, átvizsgál, kémlelődik, kifürkész, kikémlel, felkajtat (tájnyelvi)
  • megkeres, előkeres, kinyomoz, felderít, kiderít, kipuhatol, kimotoz (régies), felkurkál (régies), felszuszakol (régies), felkutúszik (tájnyelvi), felmatat (tájnyelvi)
  • kiás, előás, előkapar, napfényre hoz
  • megtalál, rátalál, rálel, felfedez

élénk

melléknév
  • eleven, friss, mozgékony, életteli, izgő-mozgó, nyüzsgő, virgonc, csintalan, játékos, ugrabugra, temperamentumos, dinamikus, energikus
  • gyors, fürge, szapora
  • mozgalmas, eleven, pezsgő, parázs (vita)
  • heves, zajos
  • rikító, harsány, harsogó, feltűnő, csiricsáré
  • (stílus): szemléletes, fordulatos, lendületes, plasztikus

csillagkép

főnév
  • csillagzat, konstelláció (régies), égi jegy (régies), állatövi jegy, zodiákus (szaknyelvi), zodiákusjegy, a csillagok állása, csillagjegy

ellenérzés

főnév
  • ellenszenv, idegenkedés, averzió, visszatetszés, nemtetszés

felöltöztet, fölöltö

ige
  • ráad (valamit), felruház, ruhával ellát, felhúzódtat (tájnyelvi)
  • (tájnyelvi): leitat, lerészegít