gagyog szinonimái

ige
  • gőgicsél, gügyög, pöntyög, bugyog (régies)
  • (pejoratív): makog, beszél, jártatja a száját

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

sas

főnév
  • sasmadár, saskeselyű
  • griffmadár (régies)
  • (tájnyelvi): horog, karika, szeg
  • (szleng): repülős, ejtőernyős

sívó

melléknév
  • üvöltő, vonító
  • sivalkodó, síró-rívó
  • (szél): sivító, üvöltő, süvöltő, tutuló (tájnyelvi)
  • terméketlen, sivár, kopár
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a gagyog szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

fortélyos

melléknév
  • cseles, furfangos, ravasz, leleményes, csalafinta, elmés, agyafúrt, körmönfont, ravaszkodó, dörzsölt (bizalmas), csavaros észjárású, találékony, gógyis, fineszes (szleng), fifikás (bizalmas), trükkös (bizalmas), faramuci (bizalmas), firnyákos (szleng)

feldolgoz, földolgoz

ige
  • felhasznál, átalakít
  • megemészt, asszimilál (szaknyelvi)
  • átír, átformál
  • elkészül, végez (valamivel), elvégez, elkészít

fazon

főnév
  • szabásmód, alak, forma, idom, szabás, minta, szabásminta
  • (szleng): ember, férfi, figura, alak, fickó, fej (bizalmas), tag (bizalmas), pasas (bizalmas), pasi (bizalmas), pofa (szleng), krapek (szleng), muksó (szleng), pali (szleng), illető, hapsi (szleng), pacák (szleng), csávó (szleng), manus (szleng), ürge (szleng)

elutazik

ige
  • útra kel, útnak indul, útnak ered, eltávozik, elmegy

futball

főnév
  • labdarúgás, focizás (bizalmas), foci (bizalmas)
  • futball-labda, focilabda, labda, laszti (bizalmas), foci (bizalmas), pöttyös (bizalmas), bőrlabda, bőr, bőrgolyó (tájnyelvi), bogyó (szleng), bőrbogyó (szleng)

gyilok

főnév
  • tőr, pika (idegen), szura (régies), dákos (régies), stilét (régies), handzsár (régies)

önköltség

főnév
  • üzemár, előállítási költség, gyártási költség

elégtétel

főnév
  • kárpótlás, kártérítés, kártalanítás, fájdalomdíj, visszatérítés, kompenzálás, jóvátétel, helyrehozatal, megkövetés, kielégítés, rehabilitáció, orvoslás, bosszú, reváns (idegen), retorzió, visszavágás, megtorlás, szatiszfakció (régies), perorvoslat
  • penitencia, bűnhődés, vezeklés, engesztelés

ékesség

főnév
  • ék, dísz, ékszer, cifraság, cifrázat, cicoma, pompa, fux (szleng), pipesség (tájnyelvi), ékítmény, díszítés, dekoráció, (zenében) cikornya, fioritura (szaknyelvi), (zenében) melizma (szaknyelvi), ornamentika (szaknyelvi)
  • büszkeség, kiválóság

becstelen

melléknév
  • aljas, alávaló, alantas, romlott, züllött, nemtelen (választékos), becsvesztes (régies), galád, gaz, hitvány, silány
  • infámis (régies), erkölcstelen, tisztességtelen, amorális, immorális, inkorrekt, jellemtelen, arzénos (szleng), geci (durva), simlis (szleng), sötét (bizalmas), sumák (szleng), unfrankó (szleng) Sz: akasztottak jobbat is nála (tájnyelvi)
  • szégyenletes, szégyenteljes, megszégyenítő, szégyellni való, gyalázatos, arcpirító, dicstelen, csúfos, lealázó, lealacsonyító, megalázó
  • (tájnyelvi): szemtelen, tolakodó
  • (tájnyelvi): értéktelen, hitvány, ócska
  • (tájnyelvi): idomtalan, otromba
  • utálatos, csúnya

elhuny

ige
  • (választékos): meghal, elhalálozik, eltávozik, elhal (régies), halálát leli, elmegy (bizalmas), elpihen (választékos), exitál (szaknyelvi) Sz: jobblétre szenderül; kiadja a lelkét; elköltözik a másvilágra; eltávozik az élők sorából; alulról szagolja az ibolyát
  • (tűz) (régies): kihuny, kialszik, elhamvad

gyűlöletes

melléknév
  • utált, utálatos, ellenszenves, visszataszító, megvetésre méltó, elvetemült, gonosz, odiózus (régies), undorító, irtóztató, iszonytató, felháborító, gyalázatos, kiállhatatlan, rettegett

hasonul

ige
  • idomul, igazodik, beolvad, beleolvad, asszimilálódik, alkalmazkodik

kelvirág

főnév
  • karfiol

impertinencia

főnév
  • szemtelenség, arcátlanság, orcátlanság (választékos), pimaszság

gáláns

melléknév
  • udvarias, előzékeny, készséges, lovagias, szolgálatkész, lekötelező
  • szerelmes, udvarló, bókoló, széptevő
  • gavallér, előkelő, nagyvilági, elegáns, bőkezű, nagyvonalú, nagylelkű

forgalmas

melléknév
  • népes, frekventált, sűrűn látogatott, közkedvelt
  • eleven, élénk, nyüzsgő, mozgalmas

gravitáció

főnév
  • tömegvonzás, nehézségi erő, nehézkedés (régies)

így I.

határozószó
  • ekképp, ekképpen, ekként, ilyenképpen, ilyeténképpen, ilyenformán, ilyesformán, ilyen módon, ehhez hasonlóan, hasonlóképpen, ennek megfelelően, következőképpen, ennek szellemében, imigyen (választékos), igyen (régies), ezenképpen (tájnyelvi)

geodézia

főnév
  • (szaknyelvi): földméréstan, földmérés

felfordulás, fölford

főnév
  • rendetlenség, összevisszaság, zűrzavar, kuszaság, kavarodás, fejetlenség, káosz, felbolydulás, rendzavarás, balhé, hajcihő (bizalmas), cirkusz, kalamajka, ramazúri, diliház (bizalmas), bolondokháza, hacacáré (bizalmas), ribillió, zenebona, anarchia, rumli (bizalmas), zsibvásár, kupleráj (pejoratív), konflagráció (idegen), konfúzió (választékos), dúveszte (tájnyelvi), kuferc (tájnyelvi)

gyanta

főnév
  • mézga, kolofórium (idegen), mirha, enyv (régies), macskaméz (régies), gyantár (tájnyelvi), gyantusz (tájnyelvi)
  • hegedűgyanta
  • (régies): borostyánkő

imádság

főnév
  • ima, könyörgés, kérés, esedezés, fohász, áhítat, dicsőítés, fohászkodás, hálaadás, folyamodás