specialitás jelentése

  • különlegesség, ételkülönlegesség
  • jellegzetesség, sajátság
  • érdekesség, nevezetesség, furcsaság
  • késő latin specialitas ‘ua.’, lásd még: speciális

További hasznos idegen szavak

skapuláré

  • vallás katolikus papi öltözék váll-lebernyege
  • szentkép vagy érme, amelyet egyes katolikus hívők ruha alatt, háton vagy mellen viselnek
  • latin semlegesnemű scapulare ‘ua.’, tkp. ‘a lapockához tartozó, lapocka felett viselt’, lásd még: skapuláris

légió

  • történelem a legnagyobb katonai egység a római birodalomban
  • katonai (külföldi) önkéntesekből alakult sereg
  • átvitt értelemben nagy tömeg, sokaság, sokadalom
  • latin legio, legionis ‘sereg, légió’ ← legere ‘összegyűjt, kiszámol, kiválaszt’
  • lásd még: legenda
A specialitás és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.

frugális

afferens

  • biológia az ingerületet az érzékelési központ felé vezető (ideg)
  • tudományos latin, ‘ua.’, tkp. ‘odavivő’: ad- ‘hozzá, felé’ | ferre ‘visz’
  • lásd még: deferens, konferencia, referens

publicista

  • sajtó újságíró, hírlapíró, közíró
  • német Publizistfrancia publiciste ‘ua.’, lásd még: publicitás

korifeus

  • vezető, hangadó személyiség
  • + karvezető
  • latin coryphaeusgörög korüphaiosz ‘főnök, karvezető, pártvezér’ ← korüphé ‘csúcs, magaslat’

rezignált

  • reményvesztett, beletörődött
  • német resigniert ‘ua.’, lásd még: rezignáció

consortes

kiejtése: konszortesz
  • történelem kora középkori földközösség tagjai, tulajdonostársak
  • jogtudomány bűntársak, tettestársak
  • latin, ‘ua.’ ← consors, consortis ‘társ, üzlettárs, testvér’, tkp. ‘sorstárs’: con- ‘együtt’ | sors, sortis ‘sors’

onomatopoétikus

  • nyelvtan hangutánzó
  • német onomatopoetisch ‘ua.’, lásd még: onomatopoézis

harámbasa

  • + rablóvezér, haramiavezér
  • történelem (a török hódoltság korában) gyalogos csapat alparancsnoka
  • szerb-horvát harambasa ‘szabadcsapat vezére’ ← török haramˇ başˇ ‘a rablók vezetője’

pamfletista

  • irodalom pamfletíró
  • angol, német pamphletist ‘ua.’, lásd még: pamflet

kresztomátia

  • irodalom szöveggyűjtemény
  • tudományos latin chrestomathia ←gör khrésztomatheia ‘hasznos ismereteket tartalmazó könyv’: khrésztosz ‘hasznos’ | mathé ‘ismeret’

patronátus

  • történelem a patrónusok és kliensek kapcsolatának intézménye az ókori Rómában
  • átvitt értelemben védnökség, pártfogás
  • latin patronatus ‘ua.’, lásd még: patrónus

epilógus

  • irodalom utóhang, utószó, záradék
  • irodalom utójáték
  • latin epilogusgörög epilogosz ‘ua.’: epi- ‘rá, utána’ | logosz ‘szó, beszéd’

hierománia

  • orvosi vallási téboly
  • tudományos latin hieromania ‘ua.’: görög hierosz ‘szent’ | lásd még: mánia