sollemnis jelentése

kiejtése: szolemnisz
  • ünnepi, ünnepélyes
  • latin sollemnis, sollennis ‘ua.’, tkp. ‘évenkénti, egy egész év elteltével visszatérő’: sollus ‘egész, teljes’ | annus ‘év’

További hasznos idegen szavak

A sollemnis és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.

mezoplazma

  • biológia a sejt citoplazmájának tömegét adó anyag
  • lásd még: mezo-, plazma

apacs

  • néprajz észak-amerikai indián törzs
  • e törzs nyelve, e törzshöz tartozó személy
  • + bizalmas kültelki csibész, vagány
  • francia apache ‘ua.’ ← jumá indián apa-agwa-che ‘hadak népe’

propán

  • kémia három szénatomos telített szénhidrogéngáz
  • német Propan ‘ua.’: Prop(ilén) ‘telítetlen háromatomos szénhidrogén’ (lásd ott) | -án (telített nyílt szénláncú szénhidrogénre utaló végződés)

kontextus

  • jogtudomány, nyelvtan, irodalom szövegkörnyezet, szövegösszefüggés
  • latin contextus ‘összefüggés’: con- ‘együtt’ | textus ‘szövet, szöveg ← texere, textum ‘sző’
  • lásd még: textília

jacquemart

kiejtése: zsakmar
  • művészet kalapácsos alak, amely városházák vagy templomok toronyóráján kalapácsütéseivel jelzi az időt
  • francia, ‘ua.’, eredetileg Jacques à marteau ‘Kalapácsos Jakab’ ← marteau ‘kalapács’ ← olasz martello ‘ua.’

piémia

  • orvosi gennyvérűség, a fehérvérsejtek túlszaporodása a vérben
  • tudományos latin pyaemia ‘ua.’: görög püon ‘genny’ | haima ‘vér’

heteronómia

  • idegen hatalom törvényeinek való alávetettség
  • filozófia erkölcsbölcseleti felfogás, amely szerint az erkölcsi törvények nem az egyénből, hanem rajta kívül álló, felsőbb hatalmaktól származnak
  • német Heteronomie ‘ua.’, lásd még: heteronóm

langue

kiejtése: lang
  • nyelvtan a strukturalista nyelvészetben a közösség által elfogadott nyelvi rendszer mint virtuális nyelv, szembeállítva az egyéni nyelvhasználatban megvalósuló valóságos nyelvvel (lásd még: parole)
  • francia, ‘nyelv’ ← latin lingua ‘ua.’
  • lásd még: lingvista

konzisztens

  • erős, állandó
  • sűrű, tömött, tartalmas
  • egységes, következetes, önellentmondástól mentes
  • latin consistens ‘helytálló’ ← consistere ‘áll valamiből, helytáll, fennáll’: con- ‘össze’ | (si)stere ‘felállít, megerősít’ ← stare ‘áll’

citotoxin

haplobionta

  • biológia olyan szervezet, amelynek fejlődése során a haploid állapot csak a megtermékenyített petesejtben jelentkezik
  • tudományos latin, ‘ua.’: görög haplusz ‘egyszer’ | többes szám semlegesnemű bionta ‘élőlények’ ← bión, biontosz ‘élő’ ← bioó ‘él’

pszi

  • nyelvtan a görög ábécé 23. betűje, ←, ←, hangértéke psz

hókuszpókusz

  • bűvészmutatványt kísérő tréfás varázsige
  • átvitt értelemben szemfényvesztés, bűvészkedés
  • német Hokuspokus ← torzított latin hocus-pocus ‘ua.’ ← (?) hoc est corpus (meum) ‘ez az (én) testem’ (a kenyér átváltoztatásának "varázsigéje" a misében)

szifilitikus

  • orvosi vérbajos, bujakóros
  • tudományos latin syphiliticus ‘ua.’, lásd még: szifilisz