skála jelentése

  • fokozatosan növekvő értékek rendszere
  • fokbeosztás műszeren
  • zene hangsor, hanglétra
  • lépték, mérce
  • német Skala ‘ua.’ ← olasz scala ‘lépcső’ ← latin scalae ‘lépcső, ostromlétra’ ← scandere ‘felhág’

További hasznos idegen szavak

merkantilizmus

  • közgazdaságtan közgazdasági elmélet, amely az aranytartalék és az aktív külkereskedelmi mérleg fontosságát hirdeti
  • pejoratív haszonlesés, önző érdekek hajszolása
  • német Merkantilismus ‘ua.’, lásd még: merkantil, -izmus

cipszer

  • néprajz szepességi szász
  • felvidéki német Zipser ‘szepességi’ ← Zips ‘Szepesség’
A skála és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.

ammoniták

2
  • történelem a zsidókkal rokon sémi nép a bibliai időkben a Jordántól keletre
  • legendás ősükről, Ammónról, akit Lót nemzett saját lányával | -itagörög -itész (leszármazóra utaló toldalék)

argumentum ad oculos

kiejtése: …okulosz
  • logika a szemeknek szóló, szemmel látható, nyilvánvaló bizonyíték
  • latin, ‘ua.’: lásd még: argumentum | oculus ‘szem’

hekus

  • bizalmas detektív, nyomozó
  • rendőr
  • tréfás, latinos alak ← ‘rendőrség, rendőrkapitányság’ ← német argó he ‘ua.’ ← cigány chev, chew ‘lyuk, barlang, zárka’

piroga

  • indiánok és óceániai bennszülöttek kivájt fatörzsből készült evezős csónakja
  • német Pirogefrancia piroguespanyol piragua ‘ua.’ ← karibi indián

hekatonpedon

  • építészet száz láb, azaz 30 méter hosszú templom vagy templomcella az ógörög építészetben
  • görög, ‘ua.’: hekaton ‘száz’ | pusz, podosz ‘láb’

spektakuláris

  • látványos, szembetűnő
  • német spektakulärfrancia spectaculaire ‘ua.’, lásd még: spektákulum

brut

kiejtése: brüt
  • különlegesen száraz (pezsgő, habzóbor)
  • francia, ‘ua.’, tkp. ‘nyers’ ← latin brutus ‘durva’

szláv

  • néprajz, nyelvtan javarészt Közép-, Kelet- és Dél-Európában élő népek összefoglaló neve, amelyek az indoeurópai nyelvcsalád szatem ágába tartozó nyelveket beszélnek
  • melléknév e népcsoporttal, e nyelvcsaláddal kapcsolatos
  • német Slawe, angol slav ‘ua.’ ← késő latin Sclavus, késő görög Szklabosz ‘(szláv) rabszolga’ ← ószláv szlovene, szlavjan ‘szláv’ ← szlovo ‘szó’, szloviti ‘beszél’

karcinoid

  • orvosi rákszerű, rákra valló (tünetegyüttes)
  • tudományos latin carcinoid ‘rákszerű, rákhoz hasonló’: görög karkinosz ‘rák’ | -id ‘-szerű’ ← görög eidosz ‘külső’

szanidin

  • ásványtan üvegszerűen áttetsző, táblásan kristályosodó földpát vulkáni kőzetben
  • angol sanidine ‘ua.’: görög szanisz, szanidosz ‘deszka, tábla’ | -in (ásványra is utaló toldalék)

despotikus

  • kényúri, zsarnoki
  • német despotisch ‘ua.’, lásd még: despota

obeliszk

  • építészet négyoldalú, felfelé keskenyedő, felül gúlában végződő magas (emlék)oszlop
  • német Obelisklatin obeliscus ‘ua.’ ← görög kicsinyítő képzős obeliszkoszobelosz ‘kőszál’, eredetileg ‘kihegyezett nyárs’
  • lásd még: obulus

adszorbens

  • kémia adszorpcióra képes szilárd anyag
  • német Adsorbent ‘ua.’, lásd még: adszorbeál

monofóbia

  • lélektan beteges félelem az egyedülléttől
  • tudományos latin monophobia ‘ua.’: görög monosz ‘egyedüli, magános’ | lásd még: fóbia