silabizál jelentése
szótagolva, betűzve, nehézkesen olvas
középkori latin syllabizare ← görög szüllabidzó ‘szótagol’ ← szüllabé ‘szótag’, lásd még: szillabikus
További hasznos idegen szavak
kicsi, csekély (összeg, érték)
olcsó, potya (ár)
+ hiábavaló, kárbaveszett
régi potomra ‘hitelben’ ← szlovák potom ‘majd, azután’: po ‘után’ | to ‘az’
ásványtan nikkel-magnézium-szilikát, a nikkel fontos érceangol garnierite ‘ua.’: J. Garnier francia geológus nevéből | -it (ásványra utaló toldalék)
A silabizál és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.
kacér (nő)
francia coquet, coquette ‘tetszeni vágyó, hiú’, lásd még: kokettál
villamosság a fotódióda elve alapján működő fényérzékeny tranzisztorlásd még: foto- , tranzisztor
növénytan esőkedvelőangol ombrophil ‘ua.’: görög ombrosz ‘eső’ | philó ‘kedvel’
távol-keleti országokban élő, de nemzetiségét megőrző kínai
kínai ‘ua.’
pártatlan, elfogulatlan
francia impartial ← késő latin impartialis ‘ua.’: in- ‘nem’ | partialis ‘részleges, részrehajló’ ← pars, partis ‘rész’
geológia a földtörténeti újkortudományos latin caenozoicum ‘ua.’: görög kainosz ‘új’ | dzoé ‘élet’
nyelvtan szóelem, a nyelv legkisebb egysége, mely jelentéssel vagy funkcióval bíra szó összetevőinek (tő és toldalékok) összefoglaló neve
francia morphčme ‘ua.’ ← görög morphé ‘alak’
zene háromnegyedes ütemű délnémet és osztrák néptánc, a keringő előfutáranémet Ländler ‘ua.’, tkp. ‘falusi, vidéki’ ← Land ‘ország, föld, vidék’
űrkutatás elképzelt rakéta, amely nagyerejű fénysugárnyaláb kilövellése révén nyerné előrehajtó energiájátlásd még: foton , rakéta
építészet a tetőszerkezet nyitott része, amelyen át a helyiség természetes megvilágítást kapgörög hüpaithrosz ‘ua.’, tkp. ‘szabad ég alatt lévő’: hüpo ‘alatt’ | aithér ‘égbolt, felső légréteg’
biológia ivarzástudományos latin oestrus ‘ua.’ ← görög oisztrosz ‘heves vágy’
sajátságos, sajátlagos, fajlagos
jellemző, egyéni, egyedi
középkori latin specificus ‘a fajnak megfelelő, egyedi’, lásd még: specifikál
