restitúció jelentése
visszaszolgáltatás
jogtudomány visszaállítás, helyreállítás, visszahelyezés
orvosi szerv vagy szövet pótlódása
latin restitutio ‘ua.’, lásd még: restituál
További hasznos idegen szavak
szerzetesi
középkori latin monasticus ‘ua.’ ← késő görög monasztikosz ‘remetékkel kapcsolatos’ ← monasztész ‘remete, szerzetes’ ← monasz ‘egyedüli, magános’
A restitúció és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.
fizika hőfejlesztő, hőtermelő, hőkifejtő, melegítő
tudományos latin calorificus ‘ua.’: calor ‘meleg, hő’ | facere ‘csinál’
közgazdaságtan nagytőkés, monopólium (rész)tulajdonosa
német Monopolist ‘ua.’, lásd még: monopólium
nyelvtan köznév, közfőnév
tudományos latin (nomen) appellativum ‘hivatkozó (név)’, lásd még: apellál
bőven elég, untig elég
szlovák dost ‘elég’ ← ősszláv *do syti ‘jóllakásig’
egységesítés, összevonás
matematika az integrálszámítás elvégzése, az integrálérték kiszámítása
lásd még: integrál1
tudomány folyamatos sor, folyamatos érték
tudományos latin semlegesnemű continuum ‘tartós dolog’, lásd még: kontinuus
kiejtése: eparhosz
történelem tartományi kormányzó a bizánci birodalomban
vallás görögkeleti püspök
görög eparkhosz kormányzó, az eparchia vezetője, lásd még: eparchia
fizika levegőben vagy oldatban lévő radioaktív anyagok koncentrációjának mértékegysége
lásd még: eman(áció)
történelem előfogat, katonai szállításhoz kötelezően szolgáltatott ló mint régi hadiadófajta
német Vorspann ‘előfogat’: vor ‘elé’ | (Ge)spann ‘fogat’ ← spannen ‘lovat kocsi elé fog’, eredetileg ‘feszít’
gyalázat, becstelenség, galádság
latin infamia ‘ua.’, lásd még: infámis
kiejtése: rahitikus
orvosi angolkóros
tudományos latin rachiticus ‘ua.’, lásd még: rachitis
növénytan lángvirág
latin Phlox ‘ua.’ ← görög phlox , tkp. phlog-sz ‘láng’ ← phlegó ‘ég’