pezó jelentése

  • több latin-amerikai állam pénzneme
  • spanyol peso ‘súly (ti. aranyé vagy ezüsté)’ ← latin pensum ‘kimért súly’ ← pendere, pensum ‘függ, mér, mérlegel’
  • lásd még: pendentif

További hasznos idegen szavak

preglaciális

A pezó és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.

elektrotechnikus

flekktífusz

monolit

  • művészet egy darabból vésett hatalmas emlékkő, oszlop, obeliszk
  • építészet egyetlen kőből való nagy épületelem
  • angol, német monolith ‘ua.’: lásd még: mono- | görög lithosz ‘kő’

denomináció

  • megnevezés, elnevezés
  • stíl körülírás a közvetlen megnevezés helyett (pl. Japán helyett "a felkelő nap országa"
  • latin denominatio ‘ua.’, lásd még: denominál

mimézia

  • ásványtan egyes kristályok szimmetriájának megnövekedése ikerképződés útján
  • állattan a rejtőzésnek az a formája, hogy az állat az ellensége számára közömbös tárgyaknak vagy lényeknek álcázza magát
  • tudományos latin mimesia ‘ua.’ ← görög mimészisz, lásd még: mimézis

gęnant

diszmorfia

  • torzképződmény
  • torzság, alaktalanság
  • tudományos latin dysmorphia ‘ua.’: görög düsz- ‘rosszul’ | morphé ‘alak’

alkoholát

  • kémia olyan sójellegű alkoholszármazék, amelyben a hidroxilgyök hidrogénje helyébe fématom lép
  • német Alkoholat ‘ua.’: lásd még: alkohol | -át (sóra utaló toldalék)

fluktuál

  • ingadozik, hullámzik
  • latin gyakorító fluctuare, fluctuatum ‘hánykódik (a hullámokon)’ ← fluctus ‘hullámzás, viharos tenger’ ← fluere ‘folyik’
  • lásd még: fluidum

paroikia

  • biológia olyan megtűrt együttélés két állatfaj egyedei között, amelyben egyik a másiknak védelmet nyújt, de maga nem nyer semmit
  • görög, ‘szomszédság’ ← paroikidzó ‘közel lakik, szomszéd’: para- ‘mellett’ | oikosz ‘lakás’

morféma

  • nyelvtan szóelem, a nyelv legkisebb egysége, mely jelentéssel vagy funkcióval bír
  • a szó összetevőinek (tő és toldalékok) összefoglaló neve
  • francia morphčme ‘ua.’ ← görög morphé ‘alak’

karamáni

  • textilipar kárpitszövéssel készült keleti szőnyegfajta
  • a déltörök Karaman tartományról