parahidrogén jelentése

  • kémia olyan hidrogénmolekula, amelyben a két proton spinje ellentétes irányú
  • lásd még: para-, hidrogén

További hasznos idegen szavak

afázia

  • orvosi beszédzavar, a beszédképesség részleges vagy ideiglenes elvesztése agyvérzés vagy lelki megrázkódtatás folytán
  • tudományos latin aphasia ‘ua.’ ← görög aphaszia ‘elnémulás’: a- ‘nem’ | phémi (többes szám 3. sz phaszin) ‘mond’

özofágus

  • anatómia nyelőcső, +bárzsing
  • tudományos latin oesophagusgörög oiszophagosz ‘ua.’, tkp. ‘a megevettet vivő’: oiszomai ‘visz’ | phagein ‘eszik’
A parahidrogén és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.

pleuropneumónia

  • orvosi tüdő- és mellhártyagyulladás
  • tudományos latin, ‘ua.’, lásd még: pleura, pneumónia

nikkelin

  • ásványtan hatszögben kristályosodó nikkelérc, a nikkel arzenidje
  • lásd még: nikkel | -in (vegyületre utaló toldalék)

okker

  • főnév sárgásbarna szín
  • melléknév ilyen színű
  • német Ockerófelnémet ogarlatin ochra ‘ua.’ ← görög ókhra ‘sárga festőföld’

processzuális

  • jogtudomány perbeli, peres eljárással kapcsolatos
  • latin processualis ‘ua.’, lásd még: processzus

akcelerációs

  • közgazdaságtan a fogyasztási cikkek iránti kereslet és a termelői beruházás összefüggését jelző (együttható)
  • lásd még: akceleráció

archiepiscopus

kiejtése: arhiepiszkopusz
  • vallás érsek, több püspökséget magába foglaló egyházi terület feje
  • latin, ‘ua.’: lásd még: archi- | episcopusgörög episzkoposz ‘püspök’, eredetileg ‘felügyelő’ ← episzkopeó ‘felügyel’: epi- ‘rá’ | szkopeó ‘néz’

agresszivitás

  • erőszak, erőszakosság, garázdaság
  • francia agressivité ‘ua.’, lásd még: agresszió

ortogenezis

  • biológia olyan elmélet, amely az élővilág kifejlődését csakis előre meghatározott törvényszerűségekkel magyarázza
  • lásd még: orto-, genezis

instrumentalista

  • filozófia az instrumentalizmus híve, hirdetője
  • angol instrumentalist ‘ua.’, lásd még: instrumentalizmus

kelta

  • főnév történelem, néprajz az ókorban nagy és jelentős, ma már csak néhány milliós lélekszámú indoeurópai népcsoport
  • e népcsoport ma élő nyelvei (ír, walesi, breton)
  • melléknév e népcsoporttal, nyelveivel kapcsolatos
  • latin Celtae ‘kelták’, talán ‘harcosok’ (óskandináv hildr ‘háború’, litván kalti ‘lesújt’)

deuterokanonikus

  • vallás másodkanonikus, a Bibliának azon ószövetségi könyveit jelöli a katolikus szóhasználatban, amelyek hiányoznak a protestáns kiadásokból
  • latin, ‘másodkanonikus’: görög deuterosz ‘második’ | lásd még: kanonikus

diolén

  • textilipar poliészter alapanyagú műszál
  • német Diolen, márkanév

erisztika

  • a vitatkozás művészete, elmélete
  • középkori latin eristica (ars)görög erisztiké (tekhné) ‘vitatkozási (tudomány)’ ← erisz ‘viszály’ ← eridzó ‘viszálykodik, vitázik’