pacifikus jelentése

  • földrajz, biológia a Csendes-óceán szigetein és partvidékein honos, ezekre a tájakra jellemző (fauna, flóra stb.)
  • angol Pacific (Ocean) vagy francia (Océan) Pacifique ‘Csendes(-óceán)’ ← latin pacificus ‘békeszerző, békességes’, lásd még: pacifikál

További hasznos idegen szavak

monacit

  • ásványtan gyantaszínű monoklin kristályokat alkotó cériumfoszfát magmatikus kőzetekben
  • német Monazit ‘ua.’: görög monadzó ‘egyedül van’ | -it (ásványra utaló toldalék)
A pacifikus és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.

intenzív

  • mélyreható, alapos, tüzetes, elmélyült
  • átható, éles, erős, heves
  • orvosi a súlyos esetnek kijáró fokozottan gondos ápolást és állandó készenlétet biztosító, életmentő berendezésekkel felszerelt (osztály kórházban)
  • oktatás fokozott, feszített, gyorsított menetű (nyelvoktatás)
  • mezőgazdaság belterjes (művelés)
  • német intensivfrancia intensif ‘ua.’, lásd még: intenzitás

parakrin transzmitter

  • biológia a sejtnedvekben diffúz módon terjedő anyag, amely bizonyos sejtcsoportok "üzenetét" viszi más, megcélzott sejtekhez
  • angol paracrin transmitter ‘ua.’: görög parakrinomai ‘csatarendbe áll’, tkp. ‘választ vkit maga mellé’: para- ‘mellé’ | krinomai ‘választ’ | lásd még: transzmitter

kutter

  • hajózás egyárbocos, gyors járatú vitorlás hajó
  • hajózás parti őrhajó vagy kisebb halászhajó
  • angol cutter ‘ua.’, tkp. ‘(a hullámokat) szelő’ ← cut ‘vág, szel’

penultima

  • nyelvtan utolsó előtti szótagján hangsúlyos (szó)
  • irodalom másodéles, hátulról a második szótagon hangsúlyos (verssor)
  • latin paenultima (syllaba) ‘utolsó előtti (szótag)’: paene ‘csaknem’ | felsőfok ultimus ‘utolsó’ ← ólat uls ‘túl, messze’
  • lásd még: ultimó

a battuta

  • zene (pontos) ütemre (adandó elő)
  • olasz, ‘ua.’, tkp. ‘ütésre’: a latin ad ‘rá’ | battuta ‘ütés’ ← latin battuere ‘üt’
  • lásd még: battéria

reticencia

  • hallgatás, elhallgatás
  • latin reticentia ‘ua.’ ← reticens, reticentis ‘hallgatag’ ← reticere ‘elcsendesedik, elhallgat vmit’: re- ‘vissza, el’ | tacere ‘hallgat’

albigens

  • vallás középkori francia eretnekmozgalom
  • e mozgalom híve
  • középkori latin. ‘Albi városból való’ ← latin Albigae, ma Albi (délfrancia város, ahonnan ez a mozgalom kiindult)

gasztropátia

  • orvosi gyomorbántalom
  • tudományos latin gastropathia ‘ua.’: lásd még: gasztro- | görög pathé ‘szenvedés’

bioaktív

  • kémia élettani hatás kiváltására alkalmas (vegyület)
  • lásd még: bio-, aktív

narráció

  • irodalom elbeszélés
  • irodalom irodalmi mű elbeszélő része, eleme
  • retorika a szónoklatnak a megjelölt tárgyat kifejtő és részletező szakasza
  • történelem középkori oklevelekben a kibocsátás (pl. adományozás) indoklását és előzményeit kifejtő, olykor terjedelmes elbeszéléssé kerekedő szakasz
  • tudományos latin narratio ‘ua.’ ← narrare, narratum ‘elbeszél, tudtul ad’ ← (g)narus ‘(vmit) tudó, ismerő’

krucifix

  • feszület
  • német Kruzifix ‘ua.’ ← latin crucifixus ‘keresztre feszített’: crux, crucis ‘kereszt’ | figere, fixum ‘tűz, függeszt’
  • lásd még: kruciális

sztalagmit

  • geológia a barlang aljáról felfelé növekvő cseppkőképződmény
  • német Stalagmit ‘ua.’: görög sztalagma, tkp. sztalak-ma ‘csepp’ | -it (ásványra utaló toldalék), lásd még: sztalaktit

conductus

kiejtése: konduktusz
  • zene latin nyelvű szöveggel, több szólamban énekelt középkori szertartási ének, a motetta elődje
  • középkori latin. ‘ua.’, lásd még: konduktus