meakulpázik jelentése
vétkét beismeri és szánja-bánja, mentegetődzik, mosakszik
latin mea culpa ‘én vétkem’ (a katolikus gyónási formula első két szava): meus ‘enyém’ birtokos névmás | culpa ‘vétség, hiba’
További hasznos idegen szavak
ötletes, egyéni és eredeti elgondoláson alapuló
találékony, ötletgazdag
hazai latin conceptiosus ‘ua.’, lásd még: koncepció
fényűzés, pompa, gazdagság
latin luxus ‘buja tenyészet, bőség, pompa’ ← (?) görög loxosz ‘ferde, elhajló’
A meakulpázik és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.
geometria húsz egyenlő oldalú háromszög által határolt mértani testnémet Ikosaeder ‘ua.’: görög eikoszi ‘húsz’ | hedra ‘alap, lap’, eredetileg ‘szék’ ← hedzomai ‘ül’
önkívület, révület, elragadtatás
elragadtatott lelkesültség
latin exstasis, extasis ‘ua.’ ← görög eksztaszisz ‘révület, a lélek kilépése a testből és egyesülése a Legfelső Valósággal’, tkp. ‘félreállás, elmozdítás, eltávolodás’ : ek- ‘el, ki’ | sztaszisz ‘állás, helyzet’ ← (hi)sztémi ‘áll, állít’
oktatás kérdező módszerű (oktatás)német erotematisch ‘ua.’ ← görög erótéma, erótématosz ‘kérdés’ ← erótaó ‘kérdez’
állattan dögevőnémet nekrophag ‘ua.’: lásd még: nekro- | görög phagó ‘eszik’
következetlen
latin in- ‘nem’ | lásd még: konzekvens
orvosi nyelőcsőtükörtudományos latin oesophagoscopia ‘ua.’: lásd még: özofágus | görög szkopeó ‘néz, vizsgál’
vitázik, vitatkozik
felesel, szájal
latin disputare ‘fejteget, vitat, vitázik’: dis- ‘szét’ | putare ’tisztáz, felbecsül, vél’lásd még: amputál
késleltető, gátló, lassító
angol retardative ‘ua.’, lásd még: retardál
kiejtése: prefe
a prefektus francia neve
francia , ← latin praefectus ‘ua.’, lásd még: prefektus
csillagászat keringési pályaorvosi szemgödör, szemüreglatin , ‘kerékvágás, nyom, ösvény’ ← orbis ‘kör, kerekség, korong’
