limonit jelentése
ásványtan kristályos vasoxid, barnavasércangol, francia limonite ‘ua.’ ← limon ‘iszap’ ← latin limus ‘ua.’
További hasznos idegen szavak
(könnyű erkölcsű) párizsi varrólány, divatárusnő
francia kicsinyítő képzős grisette ‘ua.’, eredetileg ‘könnyű, olcsó szürke szövet, szegények viselete’ ← gris ‘szürke’ ← ófelnémet gris ‘ua.’lásd még: greizen , grisaille , grizzly
fényképészet
+ fénykép
német Photographie ← angol photography ‘ua.’, lásd még: foto- , -gráfia
A limonit és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.
divat copfokba font és koszorúba tűzött hajnémet kicsinyítő képzős Gretchen ‘Margitka’ ← (Mar)garetchen ‘ua.’ (utalás Margitra, Goethe Faustjának ártatlan lányalakjára, akit hagyományosan ilyen hajviselettel állítottak színpadra) ← latin margarita ‘gyöngy’
összehív, egybehív
latin convocare ‘ua.’: con- ‘össze’ | vocare ‘hív’ ← vox, vocis ‘hang’lásd még: advokát , invokáció , voks
félliteres söröskorsó
hazai német nyelvjárás kriegl ← ausztriai német kicsinyítő képzős Krügel ← német Krug ‘korsó’
földrajz az Alpoknál alacsonyabban fekvő, 500–1000 m magasságú (hegyvidék)német subalpin ‘ua.’, lásd még: szub- , alpin(izmus)
kiejtése: precsipitandó
zene hirtelen gyorsítással (adandó elő)olasz , ‘ua.’ ← precipitare ‘elsiet’, lásd még: precipitál
állattan hosszú farkú délkelet-afrikai páviánfrancia babouin ‘ua.’ ← ?
nyelvtan szóelem, a nyelv legkisebb egysége, mely jelentéssel vagy funkcióval bíra szó összetevőinek (tő és toldalékok) összefoglaló neve
francia morphčme ‘ua.’ ← görög morphé ‘alak’
emelőrúd, feszítőrúd
auszt nyelvjárás baisser , paisser ← német Beisser ‘feszítőrúd’, tkp. ‘harapó’ ← beissen ‘harap’
lásd még: imbisz , piszlicsáré
orvosi falánkság, ételben-italban való telhetetlenségtudományos latin gastromania ‘ua.’: lásd még: gasztro- , mánia
filozófia széptan, a művészi szép törvényszerűségeivel foglalkozó tudományáglatin (disciplina) aesthetica ‘széptani (tudomány)’ ← görög aiszthétikosz ‘észlelő, érzékelő’ ← aiszthanomai ‘érzékel’
