kollegiális jelentése

  • hivatalos kartársi, kartársias, testületi
  • egyetértő, összetartó
  • latin collegialis ‘ua.’, lásd még: kolléga

További hasznos idegen szavak

irreparábilis

  • jóvátehetetlen, helyrehozhatatlan
  • latin irreparabilis ‘ua.’: in- ‘nem’ | reparabilis ‘kijavítható’, lásd még: reparál

dezodorál

  • szagtalanít
  • német desodorierenfrancia désodorer ‘ua.’: dés-latin dis- ‘el, le’ | odeur ‘szag’ ← latin odor ‘ua.’
A kollegiális és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.

disztichon

  • irodalom egy hexameterből és egy pentameterből álló párvers
  • görög disztikhon ‘ua.’: di(sz) ‘kétszer’ | sztikhosz ‘verssor’
  • lásd még: akrosztichon

in bona pace

kiejtése: … páce
  • jogtudomány békés úton, egyetértésben
  • latin, ‘jó békében’: in ‘-ban’ | bonus ‘jó’ | pax, pacis ‘béke’

rassz

  • néprajz emberfajta
  • német Rasse ← ang, francia raceolasz razza ‘ua.’ ← ?

immobilis

plüss

  • textilipar bolyhozott felületű félbársony kelme
  • német Plüschfrancia peluche ‘ua.’ ← késő latin piluccare ‘szőrt kitépked’ ← latin pilus ‘szőr’
  • lásd még: paróka, paszpól, poilu

financiális

  • pénzügyi, pénzbeli, anyagi, vagyoni
  • német finanziellfrancia financiel ‘ua.’ ← finance ‘pénzügy, vagyoni helyzet’, lásd még: finánc

bakfis

  • süldőlány, csitri, fruska, tinilány
  • német Backfisch ‘ua.’, tkp. ‘sütni való (fiatal) hal’, eredetileg ‘elsőéves egyetemista, gólya’ ← latin baccalaureus, lásd ott

intabuláció

  • + jogtudomány betáblázás, telekkönyvi bekebelezés
  • latin intabulatio ‘ua.’, lásd még: intabulál

szektariánus

  • vallás valamely szekta tagja, híve
  • átvitt értelemben elhajló, elvakult, vakbuzgó
  • újkori latin sectarianus ‘szektához tartozó’, lásd még: szekta

interdiurnus

  • meteorológia valamely időjárási tényezőnek két egymást követő napon mért középértéke közötti (különbség)
  • latin, ‘napok közötti’: inter ‘között’ | diurnus ‘napi’ ← dies ‘nap’