klappol jelentése

  • bizalmas összeillik, összevág
  • német klappen ‘csattan, összevág, sikerül’

További hasznos idegen szavak

partitúra

  • zene zenekari mű meghatározott sorrendben egymás alá írt szólamait tartalmazó vezérkönyv
  • olasz, ‘ua.’, tkp. ‘felosztás’ (mármint szólamokra) ← latin partitus ‘felosztott’, lásd még: partita

gavallér

  • főnév udvarló, széptevő
  • + úriember, lovag
  • melléknév bőkezű, nagyvonalú
  • bajor-osztrák gawalier ← német Kavalier ‘ua.’ ← olasz cavaliere ‘lovas katona, lovag’ ← késő latin caballarius ‘lovas katona, lovász’ ← latin caballus ← görög kaballész ‘igásló’
  • lásd még: caballero, kavalkád
A klappol és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.

kompatibilitás

  • összeférhetőség
  • összeillés, csatlakoztathatóság
  • angol compatibility ‘ua.’, lásd még: kompatibilis

defloráció

  • orvosi a szűzhártya átszakítása (az első közösüléskor vagy műtéti úton)
  • átvitt értelemben megbecstelenítés, megszeplősítés
  • tudományos latin defloratio ‘ua.’, lásd még: deflorál

aktivitás

  • tevékenység, ténykedés
  • munkaláz, élénkség, sürgés-forgás
  • cselekvőképesség
  • német Aktivität ‘ua.’, lásd még: aktív

faunisztika

  • növénytan faunakutatás, egy adott területen élő állatokat kutató tudományág
  • német Faunistik ‘ua.’, lásd még: fauna

konveniens

  • megfelelő, tetsző, elfogadható
  • latin conveniens ‘ua.’, lásd még: konveniál

interkalál

  • közbeiktat, betold, beilleszt
  • latin intercalare ‘betold (egy vagy több szökőnapot)’: inter- ‘között, közé’ | calare, calatum ‘szólít’

kalathosz

  • művészet a korinthoszi oszlopfő kelyhe
  • görög, ‘ua.’, eredetileg ‘fonott női munkakosár’

eltrafál

  • bizalmas eltalál
  • német treffen, traf ‘talál’

idiofon

  • nyelvtan szótagismétléssel vagy a szótő ismételgetésével keletkezett hangfestő szó (főleg a délkelet-ázsiai és afrikai nyelvekben, pl. beriberi, hula-hula)
  • zene olyan hangszer, amelynek hangadása saját anyagának rugalmasságán alapul (ilyenek az ütőhangszerek)
  • német idiophon ‘ua.’: görög idiosz ‘külön, saját’ | phóné ‘hang’

plinthosz

  • építészet oszlopnak vagy szobornak négyzetes talplemeze
  • görög, ‘ua.’, eredetileg ‘tégla’

destitúció

  • elbocsátás, elmozdítás
  • latin destitutio ‘ua.’, lásd még: destituál

antineuralgikum

pro secundo

kiejtése: pro szekundó
  • másodszor, másodsorban
  • latin, ‘ua.’: pro- ‘-ként’ | secundus ‘második’, lásd még: szekunda