kabbalisztikus jelentése

  • vallás a kabbalával, ill. a betű- és számmisztikával kapcsolatos
  • német kabbalistisch ‘ua.’, lásd még: kabbala

További hasznos idegen szavak

szerotonin

  • biokémia több testszövetben is előforduló, érszűkítő hatású aminosav
  • lásd még: szérum | görög tonosz ‘feszültség’ ← teinó ‘feszít’ | -in (vegyületre utaló toldalék)

ászana

  • a testtartások kánoni rendszere a buddhista ikonográfiában (mint lótuszülés és hasonlók)
  • a testtartások egyike a jógagyakorlatokban
  • szanszkrit, ‘ülés, póz’
A kabbalisztikus és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.

ektoplazma

  • biológia a citoplazma legkülső rétege
  • tudományos latin ectoplasma ‘ua.’: görög ektosz ‘külső’ | lásd még: plazma

evokatív

  • erős érzelmeket kiváltó
  • gondolatébresztő
  • angol evocative ‘ua.’ ← latin evocare, evocatum ‘előszólít’, lásd még: evokál

kongré

  • textilipar ritkás szövésű pamutkelme keresztszemes hímzések alapanyagául
  • francia congrée ‘ua.’ ← congréer ‘hézagosan sző’ ← latin congredi ‘összejön’, lásd még: kongresszus

artillerista

  • katonai tüzér
  • német Artillerist ‘ua.’, lásd még: artilléria

exklamáció

  • felkiáltás
  • latin exclamatio ‘ua.’ ← exclamare ‘felkiált’: ex- ‘ki, fel’ | clamare ‘kiált’
  • lásd még: akklamáció, deklamál, reklamál

koitusz

  • orvosi közösülés, nemi egyesülés
  • latin coitus ‘összejövetel, párzás, közösülés’ ← coire, coitum ‘összejön, egyesül, házasodik’: co(n)- ‘össze’ | ire ‘megy’
  • lásd még: exitus, iniciálé

bizantinológia

  • tudomány a hajdani kelet-római birodalom történetével, kultúrájával és a késő görög nyelvvel foglalkozó tudomány
  • tudományos latin Byzantinologia ‘ua.’: Byzantinus ‘bizánci’ | lásd még: -lógia

daktilus

  • irodalom egy hosszú és két rövid szótagból álló, ókori görög eredetű versláb
  • latin dactylusgörög daktülosz ‘ua.’, eredetileg ‘ujj’ (az ujj egy hosszabb és két rövidebb ízére utal)

diszharmonikus

  • zene nem összeillő, nem egybehangzó
  • egyet nem értő, az összhangot nélkülöző
  • geológia a párhuzamos rétegekkel nem azonos formában és mértékben gyűrődött (redő)
  • középkori latin dysharmonicus ‘ua.’, lásd még: diszharmónia

morbus coeruleus

kiejtése: morbusz cöruleusz
  • orvosi újszülött bőrének kékes színezete szívelégtelenség okozta oxigénhiány miatt
  • latin, ‘kék betegség’: morbus ‘betegség’ | coeruleus ‘égszínkék’ ← coelum ‘ég’ (llrl elhasonulás)

szaltáció

  • biológia ugrásszerű evolúciós változás, amely új típust eredményez
  • tudományos latin saltatio ‘ua.’, tkp. ‘ugrás’ ← gyakorító saltare, saltatum ‘ugrál’ ← salire, saltum ‘ugrik’
  • lásd még: szaltó

homo-

  • (tudományos szóösszetételek előtagjaként) ugyanaz, azonos
  • görög homosz ‘azonos’

angazsál

  • felfogad, alkalmaz, szerződtet
  • elkötelez, lekötelez
  • német engagierenfrancia engager ‘elkötelez, elzálogosít’: en-latin in- ‘-ba’ | gage ‘bér, zálog’ ← germán *wad- ‘zálog’ (pl. gót wadi)