izokrónia jelentése

  • egyidejűség
  • német Isochronie ‘ua.’, lásd még: izokrón

További hasznos idegen szavak

szusztinens

  • biológia az élet fenntartásához okvetlenül szükséges
  • latin sustinens ‘fenntartó’ ← sustinere ‘fenntart’: su(b)s- ‘alul, lentről fel’ | tenere ‘tart’

cönológus

  • biológia a társulástan szakembere, tudósa
  • magyar, lásd még: cönológia (a biológia–biológus és hasonló szópárok mintájára)
A izokrónia és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.

korreferátum

  • tudomány kísérő vagy kiegészítő előadás tudományos tanácskozáson
  • német Korreferat ‘ua.’: con- ‘együtt’ | lásd még: referátum

kvantifikáció

  • tudomány minőség, folyamat vagy érték jellemzése vagy leírása mennyiségi mutatókkal
  • angol quantification ‘ua.’, lásd még: kvantifikál

incidencia

  • matematika illeszkedés, valamely pontnak egy egyenesen, ill. egy egyenesnek egy adott síkban fekvése
  • véletlen mozzanat, mellékes körülmény
  • késő latin incidentia ‘esemény, egybeesés’, lásd még: incidens

deponens

  • nyelvtan álszenvedő (szenvedő formájú, de cselekvő jelentésű igei forma a latinban)
  • latin, tkp. ‘letevő’ (mert "leteszi" a szenvedő értelmet), lásd még: deponál

korrekció

  • helyesbítés, helyreigazítás, kiigazítás
  • latin correctio ‘ua.’, lásd még: korrigál

demonológia

  • vallás a boszorkányokra, ördögökre és ártó szellemekre vonatkozó babonás hiedelmek összessége
  • vallás ez mint középkori tudományág
  • középkori latin daemonologia ‘ua.’, lásd még: démon, -lógia

eszkamotőr

  • szemfényvesztő, bűvész
  • francia escamoteur ‘ua.’ ← escamoterspanyol escamotear ‘eltüntet’ ← escamar ‘gyanút kelt’, tkp. ‘pikkelyez (halat)’ ← escamalatin squama ‘pikkely’

principális

  • melléknév fő, legfőbb, elsőrendű, fontos
  • főnév + főnök, hivatalfőnök, elöljáró
  • latin principalis ‘első, fő’ ← princeps, lásd ott

kán

  • történelem mongol és türk népek fejedelmének, uralkodójának címe
  • (khan alakban) előkelők és magas rangú tisztviselők címe egyes ázsiai országokban
  • német Khan ← újgur, mongol kan, türk khan, török han ‘úr, fejedelem’

apepszia

  • orvosi emésztési zavar
  • latin apepsia ‘ua.’: görög a- ‘nem’ | pepszisz ‘emésztés’ ← peptó ‘emészt’

szemitológus

  • nyelvtan a sémi nyelvek szakértője
  • magyar, lásd még: szemitológia (a biológia–biológus és hasonló szópárok mintájára)

represszió

  • elnyomás, elfojtás
  • politika megtorló intézkedés
  • latin repressio ‘ua.’, lásd még: reprimál