invokáció jelentése

  • irodalom felfohászkodás, a múzsák vagy más istenség segítségül hívása nagyobb költői mű elején
  • latin invocatio ‘ua.’, lásd még: invokál

További hasznos idegen szavak

szferocitózis

  • orvosi gömbalakú vörösvérsejtek elszaporodása a vérben mint vérszegénység oka
  • tudományos latin sphaerocytosis ‘ua.’: lásd még: szferocita | -ózis (kóros folyamatra utaló toldalék)

okcitán

  • nyelvtan provanszál (nyelv)
  • nyelvtan a délfrancia galloromán nyelvjárások összessége
  • francia occitan ‘ua.’ ← oc ‘igen’ (a délfrancia nyelvjárásokban), lásd még: langue d’oc
A invokáció és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.

neogén

  • geológia a földtörténeti harmadidőszak fiatalabb része, amely miocénre és pliocénre tagolódik
  • német Neogen ‘ua.’ ← görög neogenész ‘újszülött’: neosz ‘új’ | genosz ‘születés’

kromatometria

  • kémia térfogatos elemzés dikromátionok savas közegben kifejtett oxidáló hatásának mérése alapján
  • német Chromatometrie ‘ua.’: lásd még: kromato- | görög metreó ‘mér’

diszplázia

  • orvosi a testszövetek formálódásának zavara
  • tudományos latin dysplasia ‘ua.’: görög düsz- ‘gyengén, hibásan’ | plasszó ‘formál’
  • lásd még: anaplázia

stikli

  • csíny, kópéság
  • bajor-osztrák kicsinyítő képzős stickl ‘ua.’ ← német Stück ‘darab, csíny’

absztrakció

  • tudomány elvontság
  • filozófia elvonatkoztatás, a lényeges jegyek kiemelése
  • elvont fogalom
  • latin abstractio ‘elvonás’, lásd még: absztrahál

idiolátria

  • önimádat, önbálványozás
  • görög idiosz ‘külön, saját’ | latreia ‘szolgálat a szentélyben’

ortografikus

  • a helyesírással kapcsolatos
  • német orthographisch ‘ua.’, lásd még: ortográfia

okker

  • főnév sárgásbarna szín
  • melléknév ilyen színű
  • német Ockerófelnémet ogarlatin ochra ‘ua.’ ← görög ókhra ‘sárga festőföld’

portikusz

  • építészet épület főhomlokzatához csatlakozó nyitott, oszlopos előcsarnok
  • építészet fedett, elöl nyitott oszlopfolyosó
  • latin porticus ‘ua.’ ← porta ‘kapu’

szinoikia

  • biológia élőlények olyan együttélése, amelyből sem előnyük, sem hátrányuk nem származik
  • tudományos latin synoecia ‘ua.’ ← görög szünoikeia ‘együttlakás’: görög szün- ‘össze, együtt’ | oikeó ‘lakik’ ← oikosz ‘ház’

immigrál

  • bevándorol, betelepedik
  • latin immigrare, immigratum, tkp. in-migrare ‘beköltözik’: in- ‘bele’ | migrare ‘költözik, vándorol’
  • lásd még: emigrál, migráció

glaukonit

  • ásványtan apró zöld szemcsékből és pikkelyekből álló, bonyolult összetételű kőzetalkotó szilikátásvány
  • angol glauconite ‘ua.’: görög glaukosz ‘kékes’ | -it (ásványra utaló toldalék)

ambivalencia

  • két ellentétes véglet (pl. szeretet és gyűlölet, öröm és bánat, vágyódás és félelem) egyidejű érvényesülése érzelmekben, viselkedésben
  • valaminek két irányban való érvényessége egyazon időben
  • középkori latin ambivalentia ‘ua.’, lásd még: ambivalens