impulzusmomentum jelentése
fizika perdület, a test forgási állapotát jellemző vektormennyiség
lásd még: impulzus , momentum
További hasznos idegen szavak
teremtmény
átvitt értelemben pozíciójába érdemtelenül került személy, aki pártfogóját elvtelenül kiszolgálja
latin creatura ‘ua.’, lásd még: kreál
anatómia a felső állcsont előrenyúlása
tudományos latin , ‘ua.’: görög pro- ‘előre’ | gnathosz ‘felső állcsont’
A impulzusmomentum és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.
kémia etánból két hidrogénatom kilépésével keletkező, kétértékű atomcsoport
angol aethyliden ‘ua.’: lásd még: etil- | -id ‘-szerű’ ← görög eidosz ‘külső’ | -én (telítetlen alifás szénhidrogénre utaló toldalék)
sport gyepen vagy jégen, hajlított ütővel játszott labda-, ill. korongsport
angol hockey ‘ua.’ ← ófrancia kicsinyítő képzős hoquet ‘kis kampó’ ← hoc ‘kampó’ ← germán (pl. angol hook , német Haken ‘ua.’)
mezőgazdaság borászat
német Önologie ← tudományos latin oenologia ‘ua.’: görög oinosz ‘bor’ | lásd még: -lógia
nyelvtan betoldott (hang)
német epenthetisch ‘ua.’, lásd még: epentézis
történelem ókori nép, amely a Kr. e. 3. évezredben Irántól délnyugatra államot alapított
államuk, Elam nevéből
színház ókori itáliai színjátéktípus, álarcos vígjáték állandó komikus típusokkal, a commedia dell’arte őse
latin (fabula) Atellana ‘atellai (mese)’ ← Atella , város Nápoly közelében
szleng (utcanő) magát kelletve fel-alá jár az utcán
német argó Strich ‘prostituált magát ajánlgató járkálása’, eredetileg ‘csík, vonal, vonás’
zene a hétfokú hangsorok összefoglaló neve
zene a hétfokú skálán alapuló hangrendszer
tudományos latin , ‘ua.’: görög hepta ‘hét’ | tonosz ‘hang’ ← teinó ‘feszít’
levél vagy küldemény címzettje, átvevője
német Destinatär ← francia destinataire ‘ua.’ ← latin destinare, destinatum ‘meghatároz, kitűz’: de- ‘el, meg’ | *stanare ‘állít’ ← stare ‘áll’