importúnus jelentése

  • + kedvezőtlen, alkalmatlan (időpont)
  • alkalmatlankodó, terhes, kellemetlen
  • latin, ‘ua.’, eredetileg ‘nem kikötésre való’: in- ‘nem’ | portunus ‘kikötésre alkalmas’ ← portus ‘kikötő’
  • lásd még: opportúnus, portál1, portikusz

További hasznos idegen szavak

minuciozitás

  • aprólékosság, gondosság
  • pejoratív kicsinyesség, szőrszálhasogatás
  • német Minuziösität ‘ua.’, lásd még: minuciózus

bilgeri

  • öltözködés puha szárú, a torkában fűzős csizma
  • G. Bilgeri osztrák ezredes, síoktató nevéből, aki divatba hozta
A importúnus és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.

szubacid

  • orvosi savhiányos
  • tudományos latin subacid(us) ‘ua.’, lásd még: szubaciditás

represszív

  • büntető, megtorló
  • elfojtó, elnyomó
  • német repressiv ‘ua.’, lásd még: represszió

dekompenzáció

  • orvosi a kiegyenlítődés zavara a szív működésében
  • tudományos latin decompensatio ‘ua.’: de- ‘el’ | lásd még: kompenzáció

glottológus

  • tudomány nyelvész, nyelvtudós
  • magyar, lásd még: glottológia (a biológia–biológus és hasonló szópárok mintájára)

jeremiád vagy jeremiáda

  • irodalom a magyarság romlását sirató panaszdal mint 16–17. századi költői műfaj
  • átvitt értelemben panaszáradat, sirám, siránkozás
  • német Jeremiade ‘ua.’: Jeremiás (siralmai) (a Biblia egyik ószövetségi könyve, amelyben Jeremiás próféta siratja a feldúlt Jeruzsálemet): héber Jirmejahu ‘felmagasztal az Úr’ | lásd még: -ád(a)

deszorpció

  • kémia elnyelt folyadék vagy gáz felszabadítása szilárd anyagból, az adszorpció ellentéte
  • tudományos latin desorptio ‘ua.’: latin de- ‘el’ | sorbere, sorptum ‘hörpöl, felszív’

káliz

  • történelem más néven böszörmény, mohamedán vallású, iráni nyelvet beszélő, Hvárezmből elszármazott jövevénynép tagja a középkori Magyarországon
  • bizánci görög halisziarab hvalisz ‘ua.’ ← (?) Hvarezm, egykori tartomány az Aral-tótól délkeletre

abjuráció

  • vallás megtagadás, visszavonás
  • nézet vagy tan megtagadása eskü alatt
  • latin abiuratio ‘ua.’ ← abiurare, abiuratum ‘esküvel tagad’: ab- ‘el’ | iurare ‘esküszik’ ← ius, iuris ‘jog, igazság’

fillit

  • ásványtan agyagos, márgás üledékből átalakult szürke kristályos pala
  • angol phyllite ‘ua.’: görög phüllon ‘levél’ | lithosz ‘kő’
  • lásd még: filoxéra, klorofill

funkció

  • (hivatali) működés, tevékenység
  • tisztség, állás, beosztás
  • szerep, hatáskör, feladatkör
  • + párttisztség
  • biológia egy szerv élettani működése
  • zene egy hangnak vagy akkordnak a viszonya az adott hagnemhez
  • matematika függvény
  • latin functio ‘ua.’ ← fungi, functus ‘eljár, végez, tisztséget visel’

atticizmus

  • nyelvtan az ógörög nyelv attikai változatára jellemző sajátosság
  • művészet archaizáló, Athén fénykorának mintáit követő irányzat a keleti hellenisztikus művészetben
  • tudományos latin atticismusgörög attikiszmosz ‘ua.’ ← Attika, az Athént magába foglaló görög tájegység

kazula

  • vallás miseruha
  • késő latin casula ‘útiköpeny, esőköpeny’