geofág jelentése

  • biológia földevő állat (pl. giliszta)
  • német geophagtudományos latin geophagus ‘ua.’: lásd még: geo- | görög phagein ‘eszik’

További hasznos idegen szavak

pirexia

  • orvosi lázroham, lázas állapot
  • tudományos latin pyrexia ‘ua.’ ← görög püresszó ‘belázasodik’ ← pür ‘tűz’

apologetika

  • vallás hitvédelem, hitvédelemtan, a keresztény hittudomány ága, amely a vallási tételek igazolására és az ellenük felhozott észérvek cáfolatára törekszik
  • tudományos latin apologetica (ars) ‘a hitvédelem (tudománya)’ ← görög apologétikosz ‘védekező’ ← apologeomai ‘védekezik’: apo- ‘el’ | legomai ‘beszél’
A geofág és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.

refrakturál

  • orvosi rosszul összeforrt csontot újra eltör
  • tudományos latin refracturare ‘ua.’: latin re- ‘vissza, újra’ | lásd még: fraktúra

diafanitás

  • átlátszóság, áttetszőség
  • tudományos latin diaphanitas ‘ua.’, lásd még: diafán

kandidatúra

  • pályázat, pályázás
  • jelöltség
  • elnyert tudományos akadémiai fokozat
  • német Kandidatur ‘ua.’, lásd még: kandidátus

analogikus

  • az analógián alapuló, annak jegyeit mutató
  • nyelvtan az analógia révén kialakult
  • tudomány az analógiával kapcsolatos
  • német analogisch ‘ua.’, lásd még: analógia

antimilitarizmus

farizeuskodik

  • álszent módon, képmutatóan viselkedik
  • lásd még: farizeus

con spirito

kiejtése: kon szpiritó
  • zene lelkesen, lelkesedéssel (adandó elő)
  • olasz, ‘ua.’: conlatin cum ‘-val’ | spiritolatin spiritus ‘lélek’, lásd még: spiritusz

auto-

  • (idegen szóösszetételek előtagjaként) ön-, maga-
  • önműködő (az automatikus rövidüléseként)
  • görög autosz ‘önmaga’

konskribál

  • katonai összeír, soroz
  • német konskribieren ‘ua.’ ← latin conscribere, conscriptum ‘összeír’: con- ‘össze’ | scribere ‘ír’

prosztézis

  • nyelvtan ejtéskönnyítő hang vagy szótag a szó elején, mint magyar i-skola (latin schola), görög pi-ptó ‘esem’ (ptószisz ‘esés’)
  • retorika szónoki beszéd elején a téma rövid megjelölése
  • görög proszthészis ‘ua.’, tkp. elététel: prosz- ‘elé, hozzá’ | (ti)thémi ‘tesz’

kommenzalista

  • biológia, orvosi a kommenzalizmus jegyében táplálkozó (állat, mikroorganizmus)
  • angol commensalist ‘ua.’, lásd még: kommenzalizmus

Hórák

  • mitológia az évszakokat megszemélyesítő ógörög istennők
  • görög hóra ‘időszak, évszak, napszak, óra’

beslisszol

  • bizalmas beóvakodik, belopakodik, besurran
  • német schliessen ‘csúszik’

bumlizik

  • vicinálissal utazgat, döcög
  • + csatangol, kószál, csavarog
  • lásd még: bumli

momentán

  • melléknév pillanatnyi, átmeneti
  • hirtelen, váratlan
  • határozószó pillanatnyilag, jelenleg
  • német momentan ‘ua.’ ← latin momentaneus ‘pillanatnyi’ lásd még: momentum