frizíroz jelentése
hajat bodorít, süt, fésül (vkinek)
német frisieren ‘ua.’ ← francia friser ‘bodorít’ ← ?
További hasznos idegen szavak
öltözködés selyemmel borított hajtókájú férfizakó mint alkalmi viselet
ilyen kabáttal kiegészült öltöny
angol smoking (jacket) ‘dohányzó(zakó)’ ← smoke ‘dohányzik’ ←smoke ‘füst’
lásd még: smog
A frizíroz és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.
nyomdászat kinyomott műnek még össze nem fűzött, be nem kötött ívei
újkori latin semlegesnemű többes szám cruda ‘ua.’, tkp. ‘nyers dolgok’ ← crudus ‘nyers, durva’
ponyvával vagy nádfonattal borított tágas, utasok számára való szekér
az ekhó (lásd még: echó) szóból, talán mert a védőtető visszaverte a kocsiban ülők hangját
kereskedés, kereskedelem
közlekedés
latin commercium ‘kereskedelem’ ← commercari , tkp. con-mercari ‘összevásárol’: con- ‘össze’ | merx, mercis ‘áru’
elnéptelenedés
latin depopulatio ‘ua.’ ← depopulari ‘elnéptelenedik, kipusztul’: de- ‘el’ | populus ‘nép’
viszonoz, jutalmaz
latin remunerari ‘viszonoz, megfizet’: re- ‘újra, vissza’ | munus, muneris ‘adomány’
tökéletlen, befejezetlen
német , ‘ua.’, lásd még: imperfectum
zene az összes szólamra vonatkozó szünet jele a partitúrában
német Generalpause ‘ua.’, lásd még: generális2 , pauza
adag, fejadag, rész
történelem egy katonaló ellátására való szénamennyiség mint a jobbágyokat terhelő hadiadó egyik neme
latin portio ‘osztályrész, viszony, arány’ ← pars, partis ‘rész’
lásd még: párt , proporció
kémia dinamit, amelyhez nedvszívó hasású parafaszén port adagolnak
lásd még: karbo- , dinamit
orvosi izomsorvadás
tudomány la myatrophia ‘ua.’: görög müsz, müosz ‘izom’, eredetileg ‘egér’ | lásd még: atrófia
kémia folyadékok sűrűségét mérő készülék
német Aräopyknometer ‘ua.’: görög araiosz ‘híg’ | püknosz ‘sűrű’ | metreó ‘mér’