flatuláció jelentése
orvosi szellentés, szélürítés
tudományos latin flatulatio ‘ua.’ ← kicsinyítő képzős flatulus ‘szellentés’ ← flatus ‘szélfúvás’ ← flare, flatum ‘fúj’
lásd még: flabellum
További hasznos idegen szavak
öltözködés bevágás, hasíték ruhán, főleg férfinadrág elején
német Schlitz ‘hasíték’ ← schlitzen ‘felhasít’
titkosírással készült szöveg
német Kryptogramm ‘ua.’, lásd még: kripto- , -gram(ma)
A flatuláció és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.
oktatás rangban a professzor alatt álló egyetemi oktató
német Dozent ‘főiskolai tanár’ ← latin docens ‘oktató’ ← docere ‘tanít, oktat’
lásd még: docilis , doktor , doktrína , dokumentum
elítél, kárhoztat
latin condemnere ‘ua.’: con- nyomósító | damnare ‘kárhoztat’ ← damnum ‘kár’
lásd még: damnáció , indemnitás
földrajz nagy kiterjedésű bemélyedés a föld felszínén vagy a tengerfenéken, amely a földkéreg gyűrődései révén keletkezett
lásd még: geo- , szinklinális
kereskedelem visszáru
sajtó lapárusoknál eladatlanul megmaradt lapmennyiség
latin többes szám semlegesnemű , ‘ua.’ ← remittendum ‘visszaküldendő’, lásd még: remittál
iskolai altiszt, hivatalsegéd
hazai latin , ‘ua.’ ← középkori latin bedellus ‘törvényszolga, iskolaszolga’ ← ófelnémet butil, bitil ‘törvényszolga, kikiáltó’
geológia a földkéreg mozgása, amely a kőzetek átalakulásával jár
angol metamorphism ‘ua.’, lásd még: metamorf , -izmus
kémia bomlás útján keletkezett atomok újraegyesülése molekulává
biológia az elődőktől szerzett tulajdonságok megjelenése az utódnál új kombinációban
latin re- ‘újra, vissza’ | lásd még: kombináció
orvosi egyes mirigyek elégtelen kiválasztása
tudományos latin hyposecretio ‘ua.’: lásd még: hipo- , szekréció
kiejtése: komtesz
grófnő, grófné
francia , ‘ua.’: lásd még: comte | -esse ← latin -issa (nőnévképző)
szigetszerű, szigetjellegű, a szigetlétből fakadó
tudományos latin insularis ‘ua.’ ← insula ‘sziget’
vallás Krisztus önkiüresítése, azaz lemondása isteni természetéről és hatalmáról azáltal, hogy emberi alakban megtestesült (a korai keresztény teológia kulcsszava Szent Pál egy kitétele nyomán, filozófia 2,7)
görög kenoszisz ‘kiürülés’ ← kenoomai ‘kiürül’ ← kenosz ‘üres’
lásd még: kenotáfium