filippika jelentése

  • éles hangú, fontos személyt támadó vagy leleplező politikai szónoklat, kirohanás
  • latin többes szám semlegesnemű Philippica ← görög Philippika ‘Fülöpre vonatkozó (beszédek)’ ← Philippikosz ‘fülöpi’ (Démoszthenész szenvedélyes szónoklatai II. Philipposz makedóniai király ellen, aki Athén és a többi görög városállam függetlenségét veszélyeztette) ← Philipposz tkp. ‘lókedvelő’: philó ‘kedvel’ | hipposz ‘ló’

További hasznos idegen szavak

hébér

A filippika és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.

renitencia

  • ellenszegülés, makacskodás, engedetlenség
  • latin renitentia ‘ua.’, lásd még: renitens

impopuláris

  • népszerűtlen
  • latin in- ‘nem’ | lásd még: populáris

higrosztát

  • fizika a levegő nedvességtartalmát önműködően szabályzó, állandó értéken tartó berendezés
  • német Hygrostat ‘ua.’: görög hügrosz ‘nedves’ | görög sztat(ikosz) ‘álló, állandó’ ← (hi)sztanüó ‘megállít’

boszton

  • zene a keringő amerikai változata
  • játék négyszemélyes kártyajáték, a whist változata
  • Boston város nevéből

predominancia

  • fölény, túlsúly
  • kiemelkedő szerep
  • angol, francia prédominance ‘ua.’ ← középkori latin praedominare ‘uralmi helyzetben van’: prae- ‘előtt, előre’ | lásd még: dominancia

mezosztichon

  • irodalom a verssor közepén, a második félsor kezdőbetűiből összeolvasott szöveg mint a költő rejtett üzenete
  • német Mesostichon ‘ua.’: görög meszon ‘közép’ | sztikhosz ‘ verssor’

arzenit

  • kémia az arzénessav sója
  • angol arsenite ‘ua.’, lásd még: arzén

crista sagittalis

kiejtése: kriszta szagittálisz
  • anatómia a koponyatetőn hosszanti irányban húzódó kiemelkedés
  • tudományos latin, ‘ua.’: crista ‘taréj’ | sagittalis ‘hosszanti’, tkp. ‘nyílirányú’ ← sagitta ‘nyíl’

diallagé

  • retorika rokon értelmű szavaknak a fokozást is magában foglaló halmozása mint mondatalakzat
  • görög, ‘csere, megkülönböztetés’ ← diallasszó, tkp. diallag-szó ‘megcserél, átvált’: dia- ‘át’ | allasszó ‘cserél’

rodomontád

  • szájhősködés, dicsekvés, háryjánoskodás
  • német Rodomontade ← olasz rodomontata ‘ua.’ ← Rodomonte, hetvenkedő óriás lovag Ariosto "Őrjöngő Lóránt" című eposzában, tkp. ‘hegyeken hentergő’: lombard rodare ‘hentereg’ ← latin rotare ‘forog’ ← rota ‘kerék’ | olasz monte ← latin mons, montis ‘hegy’ | lásd még: -ád(a)
  • lásd még: rotáció

aspiráta

  • nyelvtan hehezetes mássalhangzó (pl ógör théta, khi, phi)
  • latin (vox) aspirata ‘rálehelt (hang)’: ad- ‘rá’ | spirare ‘lélegzik, lehel’

formalizáció

  • tudomány lényegi összefüggések szabatos, képletekbe sűrített meghatározása
  • német Formalisation ‘ua.’, lásd még: formalizál

spondeus

  • irodalom két hosszú szótagból álló láb az antik időmértékes verselésben, amelyet eleinte a szertartásokat kísérő énekekben alkalmazhattak
  • latin, ‘ua.’ ← görög szpondeiosz ‘ua.’, eredetileg ‘áldozati’ ← szpondé ‘italáldozat’

dauer

  • tartós hullám hajban
  • német Dauer(welle) ‘tartós (hullám)’ ← dauern ‘eltart, kitart’