fenidon jelentése

kémia fenilszármazék, hatékony fényképészeti előhívószer
terméknév a kémiai formulából: fen(ilpirazol)idon, lásd még: fenil-

További hasznos idegen szavak

babesiosis

kiejtése: babesiózis

állattan erdőkór, vérfesték-vizelés, háziállatok járványos megbetegedése
V. Babeş román állatorvosnak, a kórokozó felfedezőjének nevéből | -ózis (kóros folyamatra utaló toldalék)

korzó

sétány, széles városi sétaút
olasz corso ‘széles városi kocsiút, sétány’, eredetileg ‘futás, felvonulás’ ← latin cursus ‘futás, verseny, pálya’ ← currere ‘fut’
lásd még: kurrens

A fenidon és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.

prokuratúra

jogtudomány ügyészség, ügyészi tisztség
latin procuratura ‘ua.’, lásd még: prokurátor

individualizáció

jogtudomány az egyéniség és az egyéni eset figyelembevétele bűntett megítélésében
művészet. irodalom egyénítés, egy alak felruházása egyéni vonásokkal
tudományos latin individualisatio ‘ua.’, lásd még: individualizál

renomé

jó hírnév, közmegbecsülés, tekintély
francia renommée ‘ua.’ ← renommer ‘újra említ, dicsér’: re- ‘újra’ | nommer ‘megnevez, említ’ ← latin nominare ‘megnevez, dicsérőleg említ’ ← nomen, nominis ‘név’
lásd még: nominális

meritum

érdem
lényege, veleje, érdemi része (valaminek)
latin, ‘keresmény, jutalom, érdem’ ← mereri, meritus ‘megkeres, kiérdemel’
lásd még: emeritus

prognózis

orvosi előrejelzés a betegség várható lefolyásáról
tudomány időjárás vagy gazdasági és társadalmi folyamatok várható alakulásának előrejelzése
tudományos latin prognosis ‘ua.’ ← görög prognószisz ‘előismeret, előre tudás’: pro- ‘előre’ | gnószisz ‘ismeret, tudás’ ← (gi)gnószkó ‘megismer’

rusz

történelem középkori keleti szláv fejedelemség, különösen a kijevi Rusz
orosz. ‘ua.’ ← finnugor ruts- ‘normann, viking’ (pl. finn ruotsi ‘svéd’) (a ~okban ui. a hatalmat gyakran a normann zsoldosok vezérei ragadták magukhoz)

gyúsz

sport teniszben olyan egyenlő állás (40:40 vagy 5:5), amely után valamelyik járékosnak két pont előnyt kell szereznie, hogy gémet, ill. szettet nyerjen
angol deuce ‘ua.’, eredetileg ‘kettes a kockán vagy kártyán’ ← középfrancia deus, mai francia deux ‘kettő’ ← latin duo ‘ua.’

poézis

irodalom költészet, költői jelleg, kifejezés
latin poesis ‘ua.’ ← görög poiészisz ‘alkotás, költés’, lásd még: poéta

pederasztia

orvosi férfi rendellenes nemi vonzódása fiatal fiúkhoz
tudományos latin paederastia, lásd még: pederaszta

affektus

lélektan érzelem, érzület
hév, hevület, érzelemkitörés
latin affectus ‘hangulat, kedv, szenvedély’, lásd még: affekció

szentenciózus

velős, magvas, tömör (kijelentés)
latin sententiosus ‘ua.’, lásd még: szentencia

mano sinistra

kiejtése: máno szinisztra

zene bal kézzel (játszandó)
olasz, ‘ua.’: mano ← latin manus ‘kéz’ | sinistro ← latin sinister ‘bal, balkezes’, eredetileg ‘szerencsés’ (a római augur délnek fordulva jósolt, s így balra esett a jó jelt hozó kelet), utóbb ‘baljós, szerencsétlen’ (a görög jóslási szokás alapján, mely északot tüntette ki)
lásd még: manuális

artofórium

vallás a tabernákulum megfelelője, a szentelt ostyát őrző, ötvösművű oltárszekrény a bizánci szertartásban
görög artophorion ‘ua.’, tkp. ‘kenyérhordó’: artosz ‘kenyér’ | phoreó ‘hord, visz’

ido

mesterséges nyelv, az eszperantó megreformált változata, amely elődjénél jóval szűkebb körben, de ma is használatos
eszperantó (Esperant)ido ‘eszperantó-utód’

carbo activatus

kiejtése: karbó aktivátusz

gyógyszerészet aktív szén, gyógyszén
latin, ‘ua.’: carbo ‘szén’ | activatus ‘aktivált’, lásd még: aktivál